A monopolhelyzetet fenntartó üzletpolitikája miatt bíróságon kell felelnie a Facebooknak

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC), valamint 48 amerikai állam nem nézi el tovább a Facebook korlátlan és agresszív piaci terjeszkedését: pert indítanak a szerintünk évek óta monopolhelyzetben lévő technológiai vállalat ellen. A per kimenetele akár az egész iparág jövőjét befolyásolhatja, hiszen a nagyvállalatok mozgásterének korlátozásával a kaliforniai Szilícium-völgyben székelő cégek eddigi üzletpolitikája is gyökeres változáson mehet keresztül.  

A nemrég indított per előzményeként a szervezet 46 állam, illetve Washington D.C és Guam főállamügyészével együtt folytatott le átfogó vizsgálatot. A vizsgálat során megállapították, hogy

A techcég felismerte, hogy az Instagram egyre népszerűbbé váló képmegosztáson alapú platformként éveken belül a Facebook legnagyobb kihívója lehet, ezért 2012-ben egymilliárd dollárért felvásárolta azt. 

A Facebook vezetői a piaci lehetőségét jól mérték fel, ezt igazolják az Instagram növekedési mutatói. A platform 2013-ban még csak havi 100 millió aktív felhasználóval rendelkezett, míg 2018-ra ez a mutató meghaladta az egymilliárdot. Az elmúlt években az üzleti aktivitás is megsokszorozódott a képmegosztó platformon, hiszen 2016-ben csak másfél, 2017 végére pedig már 25 millió cég rendelkezett aktív Instagram profillal. Ez azt jelenti, hogy a reklámokból befolyó összeg is folyamatosan növekvő tendenciát mutathat, a pontos összeget azonban üzleti titok homálya fedi. Ami viszont biztos, hogy

a 2019-es esztendőben összesen 18,5 milliárd dollár profitot termelt a Facebook portfóliója. 

Az Instagram bekebelezését követően a dinamikusan terjeszkedő WhatsApp üzenetküldő szolgáltatást 19 milliárd dollárért vásárolta fel a Facebook, ezzel újabb lehetséges konkurenstől szabadította meg a piacot. Az FTC azt kifogásolja, hogy ezzel a lépéssel a Facebook teljes monopolhelyzetet teremtett a piacon. A bizottság szerint a felvásárlással nemcsak a piaci verseny torzult, hanem az innováció is hattérbe szorult, ezért véget kell vetni a kis- és közepes méretű vállalkozások szélsőséges kiszolgáltatottságának. 

Az FTC, illetve a főállamügyészek azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a Facebooknak bejelentési kötelezettsége legyen minden olyan piacot érintő felvásárlásnál, melynek összege meghaladja a 10 millió dollárt. A felperesek továbbá azt is ki szeretnék kiharcolni, hogy

nyíljon meg az út az Instagram és a WhatsApp Facebook portfolióról való leválasztása előtt.

Ezzel a monopolhelyzetet élvező technológiai óriás piaci részesedése visszaesne, és a szabad verseny szabályai ismét érvényesülhetnének. 

A pert megindítóknak azonban nem lesz könnyű dolguk, a Facebook ugyanis évek óta számol az esetleges jogi csatákkal. A cég versenyjogi szakjogászokat alkalmaz, és a különböző platformok informatikai rendszereit annyira összekötötte, hogy esetleges szétválasztásuk komoly fejtörést okoz majd a bíróságnak. A techcég továbbá azzal védekezik, hogy az FTC az Instagram és WhatsApp megvásárlásakor nem jelezte aggályait, most mégis szembe megy akkori nézőpontjával. 

A most megindult jogi csata kiemelten fontos mérföldkő lehet a technológiai vállalatok túlzott hatalom- és tőkekoncentrációjával szemben.

A Facebook a második olyan globális érdekeltséggel rendelkező cég, mely ellen per indult idén a monopóliumellenes törvény megsértése miatt. Októberben az amerikai Igazságügyi Minisztérium és 11 állam beperelte a Google-t, szerintük ugyanis a vállalat az online keresőmotorok, illetve online hirdetések piacán visszaél monopolhelyzetével.   

Az Egyesült Államok történelmében a Microsoft volt az első olyan technológiai vállalat, amely az 1990-es évek során a bíróságon találta magát a monopóliumellenes törvény megsértése miatt. Akkor a bíróság kimondta, hogy a Microsoft visszaélt a piaci helyzetével, és a döntés értelmében a vállalatcsoport két különálló cégként működhetet volna tovább. 

A Bill Gates által vezetett techcég megtámadta a döntést, végül

az Igazságügyi Minisztérium és a Microsoft mégis megállapodásra jutottak.

A Microsoft nem kényszeríthette a számítógépes vállalatokat arra, hogy kizárólagos szerződés keretein belül dolgozzanak, valamint a szoftverfejlesztések is átláthatóbbak lettek, így a konkurencia már nem indult behozhatatlan versenyhátrányból. 

Elképzelhető, hogy a Facebook és a Google ügyében végül külön megállapodás születik, döntés azonban csak évek múlva lesz. Akárhogy is alakul a két ügy, fontos szempont, hogy

a perek terek engednek arra, hogy egyre több ember számára világossá váljon, mekkora hatalomkoncentráció összpontosul pár vállalatvezető kezében.

Könnyen lehet, hogy a technológiai ipar távoli kilátásai az elkövetkezendő években során fognak eldőlni. 

Gergi-Horgos Mátyás

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.