Vélhetően Emmanuel Macron iszlamizmus elleni politikájára rezonálva a svéd jobbközép politikai közösség is javaslatokat fogalmazott meg a politikai iszlám elleni fellépéssel kapcsolatban. Törekvéseik a nyitott társadalom, a szabadság és a liberális demokrácia értékeinek megtartását célozzák.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020 őszén a francia belpolitika irányainak alakulását érdemben határozta meg Emmanuel Macron francia elnök új, a politikai iszlám elleni radikális fellépést célzó politikai programja.
Macron törekvéseit tükrözik vissza a svéd jobbközép programja is, amely különösen
a terrorista bűncselekmény miatt elítélt többes állampolgárok svéd állapolgárságának visszavonását, hatékonyabb kiutasítási mechanizmust, és az országba való beutazási korlátozásokat jelent.
Az erre irányuló javaslatokat Ulf Kristersson a svéd Mérsékelt Párt (Moderata samlingspartiet) hozta nyilvánosságra Dagens Nyheter hasábjain publikált vitacikkében. Az esszé bevezetőjében Kristersson rögzíti, hogy az iszlamizmus Európa-szerte megvetette lábait, amely szélsőséges ideológia lévén párhuzamos társadalmakat, és önálló jogrendet kíván bevezetni ezeken a helyeken.
Kristersson cikkében módszereik tekintetében tesz különbséget a politikai iszlám és az erőszakos iszlám között, utalva arra, hogy
céljuk ugyanaz: az iszlám vallást megtenni az ideális társadalmi modell „motorjának”.
Az iszlamista fenyegetés – csakúgy, mint Franciaországban – Svédországban is jelen van, ahol a nemzetbiztonsági szolgálat információi szerint az erőszakos tendenciákért felelős iszlamisták száma egy évtized alatt megtízszereződött: párszáz személyről 2000 fő körülire.
Éppen ezért a svéd jobbközép szerint az iszlamizmus Svédországban a vallásszabadságra és a vallások közötti békére jelent veszélyt, amelynek elszenvedői között a békés muszlimok is azonosíthatók. Éppen ezért – érvel Kristersson –
Svédországnak a nyitott társadalom, a szabadság és a liberális demokrácia védelme érdekében fel kell lépnie az iszlamista erőszakkal szemben.
A Mérsékelt Párt javaslatai között több olyan szakpolitikai intézkedés is szerepel, amely a fenti törekvéseket hivatott előmozdítani. Így például a politikai közösség megvonná a svéd állampolgárságot a többes állampolgársággal rendelkező, terrorista, vagy más államellenes bűncselekmény miatt elítélt iszlamistáktól.
Úgyszintén a programpontok között szerepel a biztonsági kockázatokat jelentő személyek kiutasításának ösztönzése (megjegyzendő: ezt az eszközt svéd jog ma is ismeri, de a nemzetbiztonsági szolgálat szerint gyakrabban kellene élni vele). Ösztönzésképpen a Mérsékelt Párt azt javasolja, hogy
Svédország kérjen diplomáciai garanciát az iszlamisták származási országától a végrehajtást megelőzően; így amely ország nem fogadja vissza az illető személyt, az svéd segélyektől esne el.
A Mérsékeltek közrendre és közbiztonságra való hivatkozással a szélsőségesek Svédországba való beutazását is korlátoznák, de az egészet kiterjesztenék az Európai Unióra való beutazási lehetőségekre is: javaslatuk szerint ugyanis az EU-nak – a fehér felsőbbrendűséget hirdető és más, terrorizmusra buzdító személyekkel együtt – a radikális iszlamistákról is listát kellene vezetnie.
A Mérsékelt Párt továbbá tiltaná a terrorizmust célzó propagandát, s ténylegesen megvonná a pénzügyi támogatást a szélsőséges tendenciákat tanúsító bel- és külföldi szervezetektől. Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a svéd parlament néhány éve döntött ugyan a pénzmegvonásról, amelynek gyakorlati megvalósulása mindmáig elmaradt.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kijev listát tett közzé: Magyarország kimaradt az „ukrán állampolgárságra érdemes” országok közül. Már csak az a kérdés, mi a helyzet a kettős állampolgárokkal.
A háborúpárti többség egyelőre meg tudta védeni a brüsszeli elit legfőbb emberét.
A magyar családpolitikai modell példaként szolgálhat.
Olyan LMBTQ-stratégiában gondolkodik Hadja Lahbib, amit még mi sem tudunk követni.
A Politico attól retteg, hogy Marine Le Pen pártja kerül nyeregbe. Nagy meglepetés jöhet, ha tovább mélyül a francia kormányválság.
A frissen lemondott miniszterelnök szerint még van kiút a válságból, és azt kérte Macrontól, hogy ne írjon ki előrehozott választást.
Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett, nem csak az antifa terroristákkal, de a támogatóikkal szemben is határozottan fel fog lépni.
Isten éltesse Krasznahorkai Lászlót, szívből gratulálok!
