Tapintható volt a feszültség a stúdióban: összecsapott Deák és Fodor (VIDEÓ)

Komoly vita kerekedett Ukrajna uniós tagsága kérdésében, de véleményütköztetés történt Rogán Antal amerikai szankciós listáról való levétele kapcsán is.

Vélhetően Emmanuel Macron iszlamizmus elleni politikájára rezonálva a svéd jobbközép politikai közösség is javaslatokat fogalmazott meg a politikai iszlám elleni fellépéssel kapcsolatban. Törekvéseik a nyitott társadalom, a szabadság és a liberális demokrácia értékeinek megtartását célozzák.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020 őszén a francia belpolitika irányainak alakulását érdemben határozta meg Emmanuel Macron francia elnök új, a politikai iszlám elleni radikális fellépést célzó politikai programja.
Macron törekvéseit tükrözik vissza a svéd jobbközép programja is, amely különösen
a terrorista bűncselekmény miatt elítélt többes állampolgárok svéd állapolgárságának visszavonását, hatékonyabb kiutasítási mechanizmust, és az országba való beutazási korlátozásokat jelent.
Az erre irányuló javaslatokat Ulf Kristersson a svéd Mérsékelt Párt (Moderata samlingspartiet) hozta nyilvánosságra Dagens Nyheter hasábjain publikált vitacikkében. Az esszé bevezetőjében Kristersson rögzíti, hogy az iszlamizmus Európa-szerte megvetette lábait, amely szélsőséges ideológia lévén párhuzamos társadalmakat, és önálló jogrendet kíván bevezetni ezeken a helyeken.
Kristersson cikkében módszereik tekintetében tesz különbséget a politikai iszlám és az erőszakos iszlám között, utalva arra, hogy
céljuk ugyanaz: az iszlám vallást megtenni az ideális társadalmi modell „motorjának”.
Az iszlamista fenyegetés – csakúgy, mint Franciaországban – Svédországban is jelen van, ahol a nemzetbiztonsági szolgálat információi szerint az erőszakos tendenciákért felelős iszlamisták száma egy évtized alatt megtízszereződött: párszáz személyről 2000 fő körülire.
Éppen ezért a svéd jobbközép szerint az iszlamizmus Svédországban a vallásszabadságra és a vallások közötti békére jelent veszélyt, amelynek elszenvedői között a békés muszlimok is azonosíthatók. Éppen ezért – érvel Kristersson –
Svédországnak a nyitott társadalom, a szabadság és a liberális demokrácia védelme érdekében fel kell lépnie az iszlamista erőszakkal szemben.
A Mérsékelt Párt javaslatai között több olyan szakpolitikai intézkedés is szerepel, amely a fenti törekvéseket hivatott előmozdítani. Így például a politikai közösség megvonná a svéd állampolgárságot a többes állampolgársággal rendelkező, terrorista, vagy más államellenes bűncselekmény miatt elítélt iszlamistáktól.
Úgyszintén a programpontok között szerepel a biztonsági kockázatokat jelentő személyek kiutasításának ösztönzése (megjegyzendő: ezt az eszközt svéd jog ma is ismeri, de a nemzetbiztonsági szolgálat szerint gyakrabban kellene élni vele). Ösztönzésképpen a Mérsékelt Párt azt javasolja, hogy
Svédország kérjen diplomáciai garanciát az iszlamisták származási országától a végrehajtást megelőzően; így amely ország nem fogadja vissza az illető személyt, az svéd segélyektől esne el.
A Mérsékeltek közrendre és közbiztonságra való hivatkozással a szélsőségesek Svédországba való beutazását is korlátoznák, de az egészet kiterjesztenék az Európai Unióra való beutazási lehetőségekre is: javaslatuk szerint ugyanis az EU-nak – a fehér felsőbbrendűséget hirdető és más, terrorizmusra buzdító személyekkel együtt – a radikális iszlamistákról is listát kellene vezetnie.
A Mérsékelt Párt továbbá tiltaná a terrorizmust célzó propagandát, s ténylegesen megvonná a pénzügyi támogatást a szélsőséges tendenciákat tanúsító bel- és külföldi szervezetektől. Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a svéd parlament néhány éve döntött ugyan a pénzmegvonásról, amelynek gyakorlati megvalósulása mindmáig elmaradt.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.