Május óta nem sikerült dűlőre jutnia a luxemburgi parlamentnek a hatalmi ágak szétválasztásáról. Ma ugyanis úgy tűnik, hogy az alkotmányozás ritka „pillanata” egyúttal kihagyott lehetőség is arra, hogy az országban a klasszikus szempontok szerint válasszák szét a hatalmi ágakat.
Alkotmányozás mellett döntött a luxemburgi parlament. A 2019-ben megszületett, pártokon átívelő konszenzus eredményeképpen azonban az ország nem új alaptörvényt kap, helyette a meglévő normaszövege bizonyos fejezeteit módosítják majd.
Az alkotmányozási folyamatot azonban a koronavírus jelentősen hátráltatja, így a parlament jelentős csúszásokkal számol. Jelenleg a testület az igazságszolgáltatásról szóló fejezetet vitatja, amelynek kapcsán egyes politikai erők súlyos aggályaikat fejezték ki.
Egyike ezeknek az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése – vagyis, hogy ez a kitétel egyáltalán belekerüljön-e módosító rendelkezések közé. Az igazságszolgáltatás ugyanis a hatalmi ág összes intézményét magába foglalja, így a bíróságok mellett például az ügyészségi szervezetet is.
Csakhogy Luxemburgban az a sajátos helyzet áll fent, hogy az ügyészség a hatalmi ágak tekintetében a kormány „alá” tartozik – pontosabban
Magyarán az igazságügyi miniszter elvileg politikai alapon is utasítást adhat arra, hogy milyen ügyben nyomozhat az ügyészség, s hogy miben nem (más kérdés, hogy a luxemburgi igazságügyi miniszterek tartózkodnak e jog gyakorlásától).
Most a jelek arra utalnak, hogy habár az alkotmányozónak meg lenne a lehetősége arra, hogy ezt a jogállamisági anomáliát kiküszöbölje, mégsem kerül erre sor.
s továbbra is a kormány irányítása alatt tartaná az ügyészségi szervezetet.
Amíg azonban a fenti helyzet fennáll, a hatalmi ágak klasszikus szétválasztásáról sem lehet beszélni Luxemburg tekintetében – ezt pedig maga Martine Solovieff luxemburgi főügyész is elismerte, amikor az új alkotmányszöveg igazságszolgáltatási fejezetéről kérdezték.
Az új tervezet egyébként az igazságszolgáltatást nem is nevesíti külön – dacára annak, hogy
az eredeti reformjavaslat még önálló hatalmi ágként nevesítette az igazságszolgáltatást.
Megjegyzésképpen: november 6-án az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete a Group of States Against Corruption (Greco) jelentésben marasztalta el Luxemburgot amiatt, mert az ország „nem tett előrelépést” a korábbi, 2019 áprilisában kiadott jelentésben megfogalmazott ajánlásokhoz képest.
A Greco-jelentés ennek megfelelően
de kritikával illette a házszabály rendelkezéseinek, és az összeférhetetlenségi szabályok betartását is.
Dobozi Gergely
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kollektív jogfosztás mind magyar, mind egyetemes szempontból elfogadhatatlan. Így a Benes-dekrétumok is.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
Talán meghökkentő, de tény: a brit miniszterelnök kezében nagyobb hatalom összpontosul, mint az amerikai elnökében.
Babis biztosította partnereit arról, hogy Csehország továbbra is tagja marad az EU-nak és a NATO-nak.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
A hatóságok csak késve rakták össze a mozaikokat.
