Emmanuel Macron sajnálatát fejezte ki hétfőn amiatt, hogy csak nagyon visszafogott nemzetközi támogatásokat kapott az elmúlt hónap franciaországi iszlamista merényletei után. Jelezte azt is, hogy Franciaország csak azért nem fogja a szólásszabadsághoz való jogát megváltoztatni, mert az máshol sokkot okoz.
„Amikor öt évvel ezelőtt megölték azokat, akik karikatúrákat készítettek (a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál), akkor az egész világ felvonult Párizsban, és ezeket a jogokat védelmezte” – emlékeztetett a francia elnök a Le Grand Continent című internetes lapnak adott interjúban. „Most amikor elvágták egy tanár torkát, majd többeknek elvágták a torkát, nagyon sok részvétnyilvánítás visszafogott volt” – tette hozzá Samuel Paty történelemtanár október 16-i megölésére és a két héttel ezelőtti nizzai merényletre utalva, amikor is egy tunéziai dzsihadista három embert ölt meg egy templomban. Mindkét támadást a Mohamed prófétát gúnyoló karikatúrák újbóli publikálása motiválta.
A muzulmán világ politikai és vallási vezetőinek egy része Macron szerint azt üzente, hogy meg kéne változtatni a szólásszabadságot szabályozó törvényeket Franciaországban a terrortámadások elkerülésére. „Ez engem sokkol. Tisztelem a kultúrákat, a civilizációkat, de nem változtatom meg azért a jogot, mert az máshol sokkot okoz” – fogalmazott a francia elnök. Az államfő úgy látja, hogy „kezd elfogadottá válni, hogy a politikai és a vallási vezetők egyenlőséget tesznek aközé, ami sokkol és egy ábrázolás, valamint egy ember halála, egy terrorcselekmény közé, mégpedig azért, hogy eléggé meg legyünk félemlítve ahhoz, hogy ne merjük ezt elítélni”. Macron szerint a történelem meghamisítása azt állítani, hogy Franciaország azok közé tartozik, akik nem tartják tiszteletben a másságokat. A francia elnök a The New York Times amerikai lapnál is panaszt tett, azzal vádolva az angol nyelvű lapok egy részét, hogy az elmúlt hetek dzsihadista támadásairól közölt írásaikban legitimizálták az erőszakot azzal, hogy nem tudták értelmezni a francia kontextust és szekularizált értékrendet, amely teljesen eltér az angolszász multikulturális társadalmi berendezkedéstől.