Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
A harcok beszűntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket csütörtök éjjel Vlagyimir Putyin orosz elnök, és meghívta Moszkvába másnapra Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét. Putyin az Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel lefolytatott telefonbeszélgetések után a harci cselekmények beszűntetésére hívott fel a hegyi-karabahi konfliktusövezetben, humanitárius megfontolásból, valamint az elesettek holttestének és a foglyok kicserélése érdekében – közölte a Kreml.
Oroszország aktív közvetítő szerepet játszik a konfliktus rendezésében
Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján említést tett egy orosz-örmény-azeri külügyminiszteri találkozó előkészületeiről, de akkor azt mondta, hogy az időpontról még nem sikerült megállapodni. Hozzátette, Oroszország nemzeti alapon és a minszki csoport társelnöki minőségében is aktív közvetítő szerepet játszik a konfliktus rendezésében, és haladéktalan tűzszünetet akar elérni, illetve azt, hogy a felek térjenek vissza a tárgyalásos folyamathoz.
A minszki csoport az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt, orosz, francia és amerikai társelnöklettel 1992 óta közvetít a szembenálló felek között. Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a három ország egységesen közelíti meg a problémát, amit alátámaszt a három elnök október 1-jén és a három külügyminiszter hétfőn tett közös nyilatkozata.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, David Tonojannal és Zakir Hasanovval a hegyi-karabahi helyzetről. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Most aztán árgus szemekkel figyelhetnek az oroszok.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Természetesen az Origo, a Pesti Srácok és a Mandiner is terítékre került.
Beethoven tanította zongorázni, ő maga pedig egy országot tanított szeretni: Brunszvik Teréz nem kérte az arisztokrata luxust, inkább árvák és szegények közé ment.
