Mint mondta, nem lepődne meg azon, ha az EU „tárgyalás nélkül” ugyanúgy szankciókat vezetne be Moszkva ellen a Navalnij-ügy miatt, ahogy azt a Szkripal-ügy esetében tette.
Berlin nem fogja kiadni Moszkvának az Alekszej Navalnij megmérgezésére vonatkozó bizonyítékokat jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter dán hivatali partnerével, Jeffe Kofoddal közösen megtartott pénteki moszkvai sajtótájékoztatón.
Oroszország tények hiányában nem tudja megkezdeni a tőle követelt bűnügyi nyomozást
„Emlékszünk arra, hogy a brit hatóságok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megmérgezte Szkripalékat (Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerzőt és a lányát 2018-ben) Salisburyben. Biztos vagyok benne, hogy így lesz ez majd ebben a történetben is” – nyilatkozott a Navalnij-ügyről Lavrov. Mint mondta, nem lepődne meg azon, ha az EU „tárgyalás nélkül” ugyanúgy szankciókat vezetne be Moszkva ellen a Navalnij-ügy miatt, ahogy azt a Szkripal-ügy esetében tette.
Megismételte, hogy Oroszország tények hiányában nem tudja megkezdeni a tőle követelt bűnügyi nyomozást és felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz főügyészség immár négy ízben fordult eredménytelenül jogsegély-kérelemmel a német félhez. Lavrov azzal vádolta meg Németországot, hogy az adatok visszatartásával megsérti nemzetközi kötelezettségvállalásait, ami Oroszország és az EU kapcsolatainak megromlását okozta.
Koppenhága határozottan elítéli a Navanij elleni merényletkísérletet
„Átlátható, átfogó és alapos vizsgálatot követelünk annak kiderítése érdekében, hogy ki próbálta megölni Alekszej Navalnijt, annak biztosítását, hogy az elkövetők ne maradhassanak büntetlenül. Mi természetesen csatlakozunk az ellenük bevezetendő szankciókhoz” – szögezte le Kofod. A dán diplomácia vezetője közölte, hogy Koppenhága határozottan elítéli a Navanij elleni merényletkísérletet.
A Le Monde francia napilap értesülése szerint Németország és Franciaország hétfőn kilenc, az orosz elnöki hivatal, a biztonsági szolgálatok és a „novicsok” harci idegmérget kifejlesztő kutatóintézet alkalmazásában álló személy szankcionálást fogja javasolni az EU-nak. A közlést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Szerencsére sem az utasok, sem a személyzet nem volt veszélyben.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A liberális állameszménynek abban az értelemben biztos vége van, hogy az egyének érdekeit az állam érdekei elé helyezheti. Nem az egyén szükségletei, hanem a közösség, vagyis az állam igényei fogják megszabni a közeljövő politikai mozgásait. Lánczi András írása.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
