Mi is ez a Biden–Buriszma-ügy?

Az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában ismét felszínre kerültek Joe Biden demokrata párti elnökjelölt és fia, Hunter Biden zűrös ukrajnai ügyei. A Trump-párti amerikai média tolni kezdte a leleplezőnek szánt bizonyítékokat Bidenék gyanús e-mailjeiről, vagy éppen Hunter alkoholizálási és crack kokainozási szokásairól – az erről szóló cikkek terjesztését pedig koncentrált erőfeszítéssel igyekezett megakadályozni a Facebook és a Twitter.

De mi ez az egész ügy? Milyen kalandjai voltak Joe és Hunter Bidennek Ukrajnában? 

Mi az a Buriszma? 

Kezdjük talán a legelején: mit érdemes tudni a Buriszmáról, aminek az igazgatóságában egy ideig Hunter Bidennek is zsíros állása volt? A Buriszma-csoport az ukrán energiapiac egyik legnagyobb magántulajdonú szereplője: a nem állami vállalatok között 21 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A kijevi központú – de nyilván adóoptimalizálási céllal a ciprusi Limasszolban bejegyzett – konszern komplex szénhidrogén-kitermelési- és szállítási portfólióval rendelkezik a kelet-európai országban. 

Mi köze volt Hunter Bidennek a Buriszmához?

Hunter Biden 2014-ben csatlakozott a Buriszma-csoport igazgatóságához. A most ötvenéves, jogász végzettségű kisebbik Biden-fiú azért érkezett az ukrán gázipari óriáshoz, hogy vállalatirányítási tanácsokat adjon. Hunter mandátuma öt évre szólt, 2019 áprilisában távozott a cégtől. 

Mi volt a gond a Buriszmával? 

A Buriszma-jellegű kelet-európai energiavállalatok általánosságban

Ez alól a Buriszma-holding sem jelent kivételt. A 2002-ben alapított vállalatcsoport tulajdonosa egy Mikola Vladiszlavovics Zlocsevszkij nevű oligarcha, aki a 2010-es évek elején, Viktor Janukovics elnöksége alatt több politikai tisztséget is betöltött, 2010 és 2012 között például az abszolút a profiljába illeszkedő természeti erőforrásokért felelős tárcát vezette. Zlacsevszkijt azzal is vádolták, hogy minisztersége ideje alatt jogszerűtlenül engedélyezte az olaj- és gázkitermelést olyan vállalatoknak, amik az ő érdekeltségi körébe tartoztak. 

2012-ben az akkori ukrán főügyész, Viktor Psonka nyomozást kezdeményezett a Buriszma háza táján, mert pénzmosás, korrupció és adóelkerülés gyanúja is felmerült az energiavállalatnál. Az Euromajdant követően Zlacsevszkij lába alatt egyre forróbbá vált a talaj: az egykori miniszter el is menekült az országból, ahová csak 2017-ben tért vissza, miután az összes vádat ejtették vele szemben. 

De mi köze ehhez Joe Bidennek? 

Joe Biden fiának lenni nagyon jó biznisznek tűnik – ezt Hunter Biden tudhatja a legjobban, hiszen ő jóformán egész életében zsírosabbnál zsírosabb állásokat tölthetett be gyakorlatilag annak köszönhetően, hogy a megfelelő családba született. Noha Hunter mindig nagyon ügyelt az összeférhetetlenség látszatának elkerülésére, azért nehéz nem látni az összefüggést a Buriszma igazgatóságába történő kinevezése és aközött, hogy 2014-ben Barack Obama a külügyekben évtizedes rutinnal rendelkező alelnökét bízta meg az Ukrajnával kapcsolatos ügyek intézésével. 

„Ukrajna-reszortosként” Joe Biden többek között az önálló földgázkitermelés növelését is sürgette az országban, így csökkentendő Kijev energiafüggőségét Moszkvától, ami persze hatalmas lehetőségeket rejtegetett a Buriszma-holding számára is. Az energiaügyekben kevéssé jártas, Ukrajnát cseppet sem ismerő Hunter Zlacsevszkij terveiben a Joe Bidenhez vezető szálként merülhetett fel:

Hunter számlájára havi ötvenezer dollár körüli összegek érkeztek ezért cserébe. 

Mi a helyzet a főügyésszel?

Az Euromajdan után nem sokkal Viktor Psonka addigi főügyészt leváltották hivatalából, helyét Viktor Sokin vette át. A pozíció mellett Sokin a Buriszma-konszern ügyében folytatott vizsgálatot is megörökölte. 

Az új főügyész munkájával azonban Ukrajnán belül és kívül is nagy volt az elégedetlenség. A legtöbben azt vetették Viktor Sokin szemére, hogy nem segíti elő a korrupció elleni küzdelmet az országban, inkább a politikai elit érdekeinek védelmével van elfoglalva. 

Többek között erre hivatkozva Joe Biden 2015 decemberi kijevi látogatása során ultimátumot is adott Petro Porosenko akkori ukrán elnöknek: az alelnök azzal fenyegette meg Porosenkót, hogy Ukrajna nem kapja meg azt az egymilliárd dolláros segélyt, amiről korábban megállapodás született, ha Sokin hivatalban marad. A főügyészt 2016 tavaszán ezért el is távolították hivatalából. 

Biden politikai ellenfelei viszont úgy látják: az egykori alelnöknek azért volt olyan sürgős nyomást gyakorolni Porosenkóra, mert

ahol akkor éppen Hunter Biden tömte a zsebeit. A későbbi ukrajnai ügyészségi vizsgálatok egyébként nem találtak bizonyítékot arra, hogy Bidenék bármilyen korrupciós ügyben megégették volna magukat a kelet-európai országban. 

A videó, amin Biden az ukrán főügyész leváltását kérő zsarolásáról beszél

Hogyan kerül a képbe Trump? 

Az eddig ismertetett események évekkel ezelőtt történtek, azóta lényegében minden kulcsszereplő státusza megváltozott. 2016 első felében a Verhovna Rada új főügyészt jelölt Viktor Sokin helyére az egykori belügyminiszter, Jurij Lucenko személyében. Lucenko kiválasztásánál alighanem a személyes lojalitás játszotta a legfontosabb szerepet, végtére is az akkor ötvenegy éves,

Porosenko nyelvén viszont kiválóan értett. Az ő neve a későbbiekben még fontos lesz. 

2016 második felében a Fehér Házban is őrségváltás történt: Barack Obama és Joe Biden elköszöntek az elnöki, illetve alelnöki hivataltól, a helyüket Donald Trump és Mike Pence vették át. 2019 áprilisában Hunter Biden megbízatása lejárt a Buriszmánál, egy hónappal később pedig egy homo novust, Volodimir Zelenszkijt iktattak be az ukrán elnöki hivatalba Petro Porosenko helyére. 

Zelenszkij választási győzelme után nem sokkal Lucenkót kivágták az ügyészség éléről, ez a lépés azonban nem aratott osztatlan sikert. Trump elnök rövidesen jelezte is, hogy jobban örülne, ha az újonnan kinevezett Ruszlán Rjabosapka helyett Lucenkót ültetné a Rada a főügyészi székbe, hiszen Porosenko egykori bizalmasa láthatóan nagyobb lelkesedéssel kutatott Bidenék ukrajnai viselt dolgai után, mint a munkakör betöltésénél előnyt jelentő jogi végzettséggel rendelkező utódja. 

És ezzel lényegében el is érkeztünk a 2019-es év kétségkívül egyik legnagyobb amerikai politikai botrányához, aminek egy sikertelen impeachment-eljárás lett a vége. Tavaly szeptemberben ugyanis nyilvánosságra kerültek egy júliusi telefonbeszélgetés részletei, amelyben Donald Trump nyomásgyakorlással igyekezett rávenni Volodimir Zelenszkijt arra, hogy az ukrán hatóságok mélyedjenek el jobban Joe és Hunter Biden ukrajnai ügyeiben, hátha kiderül valami, ami keresztülhúzhatja Joe Biden elnökjelölti ambícióit. Kérését nyomatékosítandó Trump azt is bejelentette, hogy visszatart négyszázmillió dollár, eredetileg Ukrajnának szánt katonai segélyt, és a Zelenszkijjel való találkozóját is a nyomozás megkezdésétől tette függővé. A történet vége ismert:

ami alól a republikánus többségű szenátus végül felmentette az elnököt. 

Mi van az októberben nyilvánosságra került e-mailekben?

A Biden–Ukrajna-ügy október 14-én vett újabb fordulatot, amikor a Trump-párti New York Post című bulvárlap a címlapján hozta, hogy sikerült megszerezniük néhányat Hunter Biden e-mailjei közül, amik állítólag egy javításra leadott, de soha fel nem vett számítógép merevlemezéről kerültek elő. 

A levelek tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy

a Buriszma egyik nagyemberének, amikor az ukrán üzletember Washingtonban járt. A lap szerint Pozsarszkij korábban afelől is érdeklődött az alelnök fiánál, hogy az hogyan tudná latba vetni befolyását az energiaholding érdekében – gondolva az Euromajdan utáni turbulens időszakra. Ha a [email protected] címről küldött levelek feladója valóban Pozsarszkij, akkor az valóban kínos kérdéseket vetne fel Joe és Hunter Biden Ukrajnával kapcsolatos ügyeinek összeférhetőségével kapcsolatban. 

Egy másik, nyilvánosságra került levélben Hunter arról ír üzlettársának, Devon Archernek, hogy – vélhetőleg az édesapján keresztül szerzett – befolyását latba vetve igyekszik némi fizetésemelést kialkudni a Buriszmától. A levél nem sokkal Joe Biden egyik ukrajnai útja előtt íródott, az viszont nem egyértelmá, hogy Archer és Biden végül kapott-e pluszpénzt az energiavállalattól. 
A javításra leadott számítógép merevlemezéről egyebekben előkerült még jó néhány intim felvétel, többek között egy olyan is, amelyiken Hunter Biden crack kokain fogyasztása közben közösül egy ismeretlen nővel. Nem ez az első alkalom, hogy a kisebbik Biden-fiú kábítószerekkel és prostituáltakkal kapcsolatos ügyekkel került a figyelem középpontjába –

ami mindig bőséges munícióval szolgál a bulvárlapok számára. 

Mit mond Trump? 

Ahogyan az várható volt, az elnök teljes mellszélességgel beleállt a Hunter-ügybe, még ha nem is bizonyítható kellő biztonsággal a New York Post által nyilvánosságra hozott e-mailek hitelessége. 

Amikor hétfőn Arizonában az ügyről kérdezték, Trump egész egyszerűen úgy fogalmazott: Joe Biden egy bűnöző.

– vetette oda az elnök az őt kérdező újságírónak. 

Mit mond Biden? 

A demokraták elnökjelöltje a múltban is sorozatosan tagadta, hogy dolgai lett volna a Buriszma vezetőivel. Joe Biden kampányának szóvivője a vádakra reagálva bejelentette, hogy átnézték az egykori alelnök naptárát, és nem találtak benne a találkozóra vonatkozó bejegyzést. 

Azt ugyanakkor a kampánycsapat sem tagadta, hogy Pozsarszkijnak informálisan lehetett kapcsolata Joe Bidennel. Ahogy Biden Politicónak nyilatkozó munkatársai fogalmaztak,

valamelyik ukrajnai rendezvényen, amelyen Joe Biden részt vett – de egy ilyen találkozás szerintük csak nagyon gyors lehetett. 

Biden egyik munkatársa a lapnak azt mondta: teljesen biztos abban, hogy orosz dezinformációs kampányról van szó. Nincs egyedül: hétfőre körülbelül ötven nemzetbiztonsági szakértő is előrukkolt egy nyílt levéllel, amelyben – konkrét bizonyítékok megnevezése nélkül – azt állítják, hogy a nyilvánosságra került e-mailek nagyon hasonlóak azokhoz a levelekhez, amiket a Kreml szokott álinformáció gyanánt terjeszteni. Mások ezt az álláspontot egyértelműen cáfolják.

Mi lehet az ügy következménye? 

Habár kétségkívül nagyon kellemetlen lenne Joe Biden és kampánya számára, ha bebizonyosodna, hogy a New York Post által közölt levelek tartalma valódi, a Buriszma-ügy jó eséllyel nem tudja majd nagyon befolyásolni a két hét múlva történő elnökválasztást. Tény, hogy

retrospektíve pedig az egész második Obama-adminisztráció Ukrajna-politikájára rossz fényt vethet. Más kérdés, persze, hogy az Ukrajnával kapcsolatos közelmúltbeli amerikai blamák rangsorában ez az ügy még mindig csak a dobogó második fokára érhet fel, Trump impeachment-kísérlettel végződő telefonbeszélgetését nem múlhatja felül. 

Azt sem árt figyelembe venni, hogy az unásig ismételt koronavírus, az abból következő gazdasági visszaesés, illetve a Black Lives Matter-mozgalom mind-mind jobban képesek tematizálni az amerikai közbeszédet, mint Bidenék esetleges ügyei egy távoli, ismeretlen kelet-európai ország szövevényes energiapiacának minden hájjal megkent szereplőivel. A Buriszma-ügyből aligha lehet atombomba – legfeljebb csak gázrobbanás. De annak nagyon kellemetlen. 

A nyitóképen: Barack Obama, Joe Biden és Hunter Biden egy egyetemi kosármeccsen, 2010-ben. Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Alexis C. Glenn