Von der Leyent nem kérdezték, mégis úgy érezte, meg kell szólalnia ezzel kapcsolatban

Egy fontos geopolitikai kérdésben próbált meg erőt mutatni az Európai Bizottság elnöke.

Ambiciózus, 60 százalékos klímacélt határozott meg az Európai Parlament, amelyet a tagállamoknak 2030-ig kellene teljesíteni. A testület innentől kezdve a tagállamokkal tárgyal, ugyanakkor lehet, hogy épp a korábban klímasemlegességet sürgető németek húzhatják be a kéziféket.
Konszenzusra jutott csütörtökön az Európai Parlament a klímacélokat illetően – írja a Deutsche Welle. A testület döntése értelmében 2030-ra 60 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-ben mért értékekhez képest.
Az Európai Unió klímacéljai jelenleg 40 százalékos csökkentést tartalmaznak, amelyet 2030-ig kellene végrehajtani, s a Deutsche Welle szerint
az Európai Parlament arra számít, hogy a 60 százalékos előirányzat majd arra sarkallja a tagállamokat, hogy 55 százalék körüli eredményt teljesítsenek.
Az Európai Parlament határozott továbbá arról is, hogy az Európai Unióban évente ugyanannyi szén-dioxidot vezessen ki, mint amennyit évente termel, s a klímasemlegesség végső határidejét 2050-ben állapította meg a testület.
Ahogy arra a Deutsche Welle is rámutat, az EP innentől kezdve az Európai Unió 27 tagállamával tárgyal ebből a kiindulópontból, ugyanakkor
reális a lehetősége annak, hogy bizonyos tagállami vezetők a 60 százalékos klímacélokat túlságosan ambiciózusnak tarthatják.
Ennek oka nyilvánvalóan a koronavírus, ami világszerte általánosságban is keresztül húzta a gazdasági számításokat, s ez alól a zöld átállás sem kivétel.
Ráadásul a szkeptikusok körében egyre több a német politikus. Wolfgang Steiger, az egyik német kormánypárt (CDU) prominens politikusa egy áprilisi interjúban például arról beszélt, hogy
a koronavírus-járvány igencsak próbára teszi a német gazdaságot, éppen ezért az Európai Unió fontolóra vehetné a klímacélok eltérítését is.
Az interjúban Steiger kitért arra is, hogy a járvány oly mértékben hatással lehet a német a gazdaságra, hogy a folyamat akár az ipari kapacitások csökkentéséhez is vezethet.
A német elnökség alatt az Európai Tanács még nem nyilatkozott a klímacélokat illetően, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban igen. Szerinte ugyanis reális 2030-ig elérni az 55 százalékos csökkentést.
„Széles körű nyilvános konzultációt tartottunk, és átfogó hatásvizsgálatot végeztünk. Az Európai Bizottság ennek alapján javasolja a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok legalább 55 százalékárara történő emelését. Tisztában vagyok vele, hogy a célok 40 százalékról 55 százalékra emelése egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés. A hatásvizsgálatunk azonban egyértelműen azt mutatta, hogy gazdaságunk, iparunk képes erre. És nem csak képes: akarja is. Éppen tegnap kaptam egy levelet, amelyben 170 vállalatvezető és befektető – kisvállalkozásoktól a világ legnagyobb vállalataiig – sürgeti, hogy Európa legalább 55 százalékosos célt határozzon meg.” – hangzott el az elnök szeptemberi értékelő beszédében az Unió helyzetéről.
A koronavírus egyébként minden bizonnyal paradox helyzetet teremtett a klímacélokat illetően.
Bebizonyította egyrészt, hogy az országok igenis képesek jelentősen befolyásolni a klímaváltozás ütemét és irányait: a csúcsra járatott ázsiai, európai és észak-amerikai gazdaságokban történő időleges munkabeszüntetések világszerte mérhetően csökkentették a károsanyag-kibocsátást.Csakhogy ugyebár ennek az volt az ára, hogy az intézkedések hatására ezek az országok recesszióba zuhantak, s most újult erővel dolgoznak azon, hogy a néhány hónapos leállást követően a „ledolgozzák” a hátrányt.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.