Emmanuel Macron elnök azt mondta, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.
Határt kell szabni a véleményszabadságnak, ha több mint másfél milliárd embert sértenek meg vele – jelentette ki szerdán Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Franciaországban nemrég újraközölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák kapcsán. Iráni hivatali partnere, Haszan Róháni eközben az erőszak fellángolásától óvott. Szíszi az egyiptomi állami televízióban a próféta születésnapjának évfordulója alkalmából elmondott beszédében leszögezte azt is, hogy szigorúan elutasítja a terrorizmus és az erőszak minden formáját, amely a vallás védelmét használja ürügyül.
„Nekünk is vannak jogaink – mondta mindazonáltal –, jogunk van ahhoz, hogy ne gázoljanak bele az érzéseinkbe, és ne tiporják meg az értékeinket”. Ahmad et-Tajjeb, a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának számító al-Azhar mecset vezetője felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: nyilvánítsák bűncselekménnyé az iszlámellenes cselekedeteket. A főimám óva intett továbbá attól is, hogy az iszlamofób érzéseket bárki szavazatszerzésre használja fel.
Haszan Róháni az iráni kormány szerdai ülésén arra figyelmeztetett, hogy a próféta sértegetése könnyen erőszakhoz vezethet. Hozzátette, hogy az európaiak sokat köszönhetnek Mohamednek, akit az elnök az emberiség tanítójának nevezett. Franciaországban szeptemberben újraközölték a karikatúrákat, október 16-án pedig egy csecsen iszlamista Párizs közelében megölt és lefejezett egy tanárt, aki a szólásszabadságról tartott óráján bemutatta a képeket a diákjainak. A meggyilkolt Samuel Paty búcsúztatóján Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A karikatúrák felháborodást keltettek az iszlám világban, több országban, egyebek közt Irakban és Bangladesben az utcára vonultak, a tiltakozók Macront is sértő szavakkal illették.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a hét végén azt üzente francia kollégájának, hogy vizsgáltassa ki az elmeállapotát. Erdogan szavaira válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét.
(MTI)
Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország beavatkozna a háborúba, hanem arról, hogy egy indokolatlan tabut feloldanak Ukrajna javára.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Beszédes rangsort posztolt az Európai Bizottság az Unió gazdasági helyzetéről.
A francia kormány megpróbált új választójogi törvényt bevezetni tengerentúli területén, de az emiatt kitört zavargásokon már hat napja nem tud úrrá lenni. Hat ember meghalt, tetemes az anyagi kár.
A szervezők szerint nem szabad összemosni a múltat a jelennel.
Az elkövető késsel volt felfegyverkezve.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.
A helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi helyére átmenetileg volt alelnöke lép.
