Az amerikai egyetemi hallgatók 60 százaléka legalább egyszer öncenzúra alkalmazására kényszerült, a véleménynyilvánítás korlátozása a konzervatív diákokat érinti leginkább. Az amerikai elit iskolák élen járnak a véleménypluralizmus kivezetésében, a különböző hangok elhallgattatásával azonban nemcsak a konzervatív, hanem a liberális hallgatók is rosszul járnak.
Szeptember végén jelent meg a valaha készült legátfogóbb amerikai egyetemi szólásszabadság-felmérés. A Foundation for Individual Rights in Education (FIRE) nevű, főiskolai és egyetemi szólásszabadság előmozdításáért létrejött civil szervezet 55 felsőoktatási intézmény mintegy 20 ezer hallgatóját vontba be a felmérésbe.
A kutatók a szabad véleménynyilvánítás lehetőségeit vizsgálták az intézményekben, így például azt, hogy van-e lehetőség szabadon megvitatni megosztó témákat, valamint hogy a hallgatók fel merik-e vállalni a véleményüket. A kutatómunka érdekessége, hogy a konzervatív és liberális hallgatók különböző tapasztalatait részletesen kifejti, majd a benyomások szerint rangsorolja is az intézményeket.
Az adatok alapján elmondható, hogy
az amerikai egyetemi hallgatók többsége öncenzúrát alkalmaz, ami azt jelzi, hogy a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága válságba került.
A megkérdezett hallgatók 60 százaléka érezte legalább egyszer úgy, hogy az egyetemen – az oktatók vagy a hallgatók reakciója miatt – nem mer hangot adni valódi véleményének.
Az öncenzúra a konzervatív diákok életében kap nagyobb teret, mivel a liberális hallgatók 55 százaléka, míg a konzervatív hallgatók 72 százaléka számolt be véleményelhallgatásról.
A konzervatív nézetek elnyomása viszont nemcsak a véleményszabadságot, hanem az egyetemi pluralizmust is sérti, ami nélkül elképzelhetetlen lenne az angolszász oktatási rendszer.
Az elterjedt öncenzúra ellenére pozitív fejleménynek nevezhető, hogy megkérdezett diákok 70 százaléka szerint az egyetemek vezetői egyértelműen kiállnak a véleményszabadság mellett.
Ugyanakkor nemcsak a politikai pluralizmus, hanem a tolerancia értéke is zárójelbe került az amerikai egyetemeken.
Az Egyesült Államok elit iskolái – az Amerikában csak Ivy League-két emlegetett egyetemek, így többek között a Princeton, a Harvard, a Columbia és a Yale Egyetem – élen járnak a különböző vélemények elhallgattatásában.
Míg a más egyetemeken tanulók 27 százaléka vélte úgy, hogy a hallgatók akár elhallgattathatnak egy előadót, vagy szabotálhatnak egyetemi rendezvényeket, addig az Ivy League diákok körében ez az arány 36 százalék.
A felmérés szerint a szólásszabadság a Chicagói Egyetemen, a Kansasi Állami Egyetemen és a Texas A&M Egyetemen érvényesül leginkább. Legrosszabbul az indianai DePauw Egyetem, a Louisianai Állami Egyetem, valamint a Texasi Egyetem teljesített. Fontos azonban hozzátenni, hogy
még a legjobban teljesítő Chicagói Egyetemen is a hallgatók 44 százaléka alkalmazott legalább egyszer öncezúrát.
A konzervatív és liberális hallgatók eltérő tapasztalatait jól mutatja, hogy a szólásszabadság szempontjából legjobbnak ítélt egyetemen a konzervatív hallgatók 82 százaléka kényszerült saját véleményének elhallgatására, míg ez az arány a liberálisok és függetlenek körében csak 40-40 százalék.
Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Pulitzer József, a magyar származású sajtómágnás Makóról indulva jutott el a világ tetejére, és hagyott maradandó nyomot az amerikai újságírás és politika történetében. Sorozatunkban az ő életútját mutatjuk be, és hogy miként vált a sajtó hatalmi tényezővé az Egyesült Államokban. A pulitzeri út I. rész.
Nehéz megmondani, mikor lesz eredményhirdetés az amerikai elnökválasztás után, de összeszedtük, amivel kalkulálni lehet!
Ismét az Egyesült Államokba látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, mostani útja ugyanakkor a korábbiaknál is nagyobb hatást gyakorolhat a háború menetére.
Szőrmentén egy kis woke, abortusz, autokraták, és persze Trump, aki mindenről tehet – megtartotta a várva várt beszédét Harris Chicagóban.
A vallás visszatér az amerikai állami iskolákba, amit főként a republikánusok kezdeményeznek.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
