Zárójelbe tenné a brit kormány a Brexit-tárgyalások eddigi eredményeit

2020. szeptember 9-én a Parlament elé terjesztette a belső piaci szabályozásra vonatkozó, 2021. január 1-jétől alkalmazandó törvényjavaslatát a brit kormány. Ahogy az a korábbi találgatásokból is kiderült, a javaslat rendelkezései előnyt élveznének a kilépési megállapodás rendelkezéseivel és az Európai Unió Bíróságának ítéleteiben foglaltakkal szemben, sőt, elviekben az északír jegyzőkönyv egyoldalú felülírását is lehetővé teszi.

A tervezet 42. cikke ugyanis – egyes szakértők szerint a nemzetközi jog ellenében is – felhatalmazná az illetékes minisztert, hogy jogalkotás útján határozza meg a Brit-sziget és Észak-Írország közötti árukereskedelem rendszerét, a 43. cikk pedig úgyszintén kormányzati hatáskörbe vonná az Európai Unió és az északírek közötti áruforgalom támogatási eljárásrendjének megállapítását.

Boris Johnson azzal magyarázza a jegyzőkönyv felülírását, hogy

(Megjegyzés: az 1998-ban, Nagypénteken, az északír fővárosban, Belfastban Tony Blair brit és Bertie Ahern ír miniszterelnökök által aláírt megállapodás békét hozott az évtizedes vérontásokat követően).

Noha a brit kormány kormány minden bizonnyal a tervezet jelentőségének – ennek megfelelően pedig az azt övező botrány – csökkentésében érdekelt, a New Statesman értesülései szerint Brandon Lewis Észak-Írországért felelős miniszter szeptember 8-án lényegében elismerte az Alsóházban, hogy

a tervezet ténylegesen sérti a nemzetközi jogot, azonban csupán „bizonyos” helyeken és azt is csak „korlátozottan” teszi.

A miniszter ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az Egyesült Királyság kormánya elkötelezett a jegyzőkönyv végrehajtása iránt.

A Reuters szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök „meglehetősen aggasztónak” találja a szerdai fejleményeket. Az elnök szerint ugyanis a britek a lépéssel egyfelől megszegik a kilépési megállapodásban foglaltakat, másfelől pedig aláássák a kereskedelmi tárgyalásokba vetett bizalmat.

„Pacta sunt servanda [a megállapodást teljesíteni kell] = a jövőbeli gyümölcsöző kapcsolatok alapja” – áll von der Leyen Twitterén.

A felek közötti megállapodásban foglaltak megtartására szólít fel a francia külügy- és a német gazdasági miniszter is: Clement Beaune szerint „a megállapodásban foglaltak betartásának vitán felül kell állnia”, hasonlóan fogalmaz Peter Altmaier is, amikor arról beszél, hogy „a felek között megállapított rendelkezéseket tiszteletben kell tartani.”

A britek magatartása az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokra is kihatással lehet: Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke úgy fogalmazott, hogy „minden esély elenyészik egy USA-Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodásra, ha a brit fél megsérti nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeit, és a Brexit bármilyen formában is befolyásolja a Nagypénteki Egyezményben foglaltakat.”

Kérdés természetesen, hogy a Boris Johnsonnak egyáltalán célja-e, hogy a két állam közötti szabadkereskedelmi egyezmény létrejöjjön.

A Financial Times szeptemberi elemzésében ugyanis arról ír, hogy a brit miniszterelnök mintha látna fantáziát Donald Trump „America First”-narratívájában, és hasonló szándékai lennének saját országával is. Ebbe a „Britain First”-narratívába pedig a Brexit-tárgyalások esetleges felrúgása igencsak illeszkedhet – derül ki az elemzésből. 

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.