A Kreml kijelentette, hogy Lukasenka nem kért fegyvereket a hétfői tárgyalásokon

Szergej Sojgu védelmi miniszterrel az élén orosz katonai delegáció érkezett szerdán Minszkbe – jelentették a fehérorosz katonai tárcára hivatkozva orosz hírügynökségek. A hivatalos közlés szerint a látogatás célja a Fehéroroszország és Oroszország közötti kétoldalú katonai együttműködés kérdéseinek megvitatása. A két ország részvételével egyébként Breszt térségében jelenleg hadgyakorlat folyik Szláv Testvériség – 2020 fedőnéven.

Minszk és Moszkva a két országból álló Szövetségi Állam, illetve a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében is katonai szövetségese egymásnak. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán Sojgut fogadva elmondta: arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy szállíttasson új fegyvereket Fehéroroszországnak. „Azt mondtam neki, hogy ha ellátogat hozzánk, megvizsgáljuk majd, hogyan és hol kell reálisan megerősítenünk a Szövetségi Államot. Nincs félnivalónk, készen állunk erre” – mondta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban Moszkvában kijelentette, hogy Lukasenka a Putyinnal Szocsiban folytatott hétfői tárgyalások során nem vetette fel a Fehéroroszországba történő orosz fegyverszállítás ügyét. Elismerte ugyanakkor, hogy a két vezető között szó esett a hadiipari együttműködésről.

A fehérorosz védelmi miniszter köszönetet mondott Moszkvának

Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter köszönetet mondott orosz kollégájának a nehéz időszakban nyújtott moszkvai támogatásért. A két tárcavezető megbeszélése kiterjedt az orosz-fehérorosz hadgyakorlat második, októberi szakaszának részleteire is.

Lukasenka az Egyesült Államokat vádolta a megmozdulások előkészítésével

Lukasenka a parlament tagjaival és az állami intézmények vezetőivel tartott találkozóján „agresszornak” nevezte az Egyesült Államokat és „szatellitáit” – ezek közül Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Ukrajnát nevezte meg név szerint –, és azt hangsúlyozta hogy a fehérorosz hatóságok megakadályozták az ország „megsemmisítésére” vonatkozó forgatókönyv megvalósítását.

„Mítosznak” nevezte azt a narratívát, miszerint Fehéroroszországban spontán önszerveződés eredményeként forradalmi helyzet jött létre. Mint mondta, a jelenség nem új, és emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években hasonló események zajlottak le az országban. Az állította, hogy a mostani eseményeket egy évtizeddel ezelőtt, külföldön kezdték el előkészíteni, elsősorban az amerikaiak.

Bejelentette, hogy a következő elnökválasztást már az ország új alkotmánya alapján fogják megtartani, amelynek szövegezése még meg sem kezdődött. Közölte, hogy az első fehérorosz atomerőművet november 7-én fogják üzembe helyezeni.

Eljárások

A minszki belügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint 43 ember ellen indult bűnvádi eljárás hivatalos személy elleni erőszak címén, közülük 21 embert pedig gyanúsítottként kezelnek konkrét bűncselekmény elkövetése miatt, és az esetükben fennállhat a szabadságvesztés lehetősége. További 36 ember ellen szabálysértési eljárás indult. A tárca szerint augusztus 9-étől (az elnökválasztás napjától) kezdve mintegy 300 rendőr adatai kerültek ki az internetre. A rendőrség több mint 250 munkatársa és családtagja lett ezáltal nyomásgyakorlásnak kitéve. A belügyminisztérium korábban bejelentette, hogy a rendőrség munkatársait, valamint családtagjaikat érő minden fenyegetés, rágalmazás, sértegetés, valamint személyes adataikkal való visszaélés eseteit rögzítik.

(MTI)