Noha az eredeti változatban bezártak volna minden nem létfontosságú munkahelyet, a vasárnapi kormányülésen úgy határoztak, hogy a magánszektorban tovább dolgozhatnak.
Az izraeli kormány fél napos vita után megszavazta a pénteken kora délután kezdődő, legalább három hétig tartó szigorú második országos zárlatot – jelentette a 12-es kereskedelmi tévé vasárnap esti híradása.
Zárlat és ünnepek
A zárlat, a kabinetben elfogadott két hét helyett, három hétig tartó szigorú vesztegzárral kezdődik az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt. Ez az időszak az őszi zsidó ünnepek időszaka, a pénteken kezdődő zsidó új évtől a sátoros ünnepeket lezáró Szimchat Tóra ünnepig tart. Az ünnepeken is érvényes zsinagógai korlátozások miatt vasárnap lemondott hivataláról Jakov Licman lakhatási miniszter, az ultraortodox askenázi Jahadut HaTóra párt Guri haszidok irányzathoz tartozó egyik vezetője. A három hetes időszakban az országban mindenki csak 500 méterre hagyhatja majd el otthonát, zárva lesz minden oktatási és szabadidős intézmény, csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tartanak nyitva.
A kormány döntése enyhítette a munkavégzés szabályozását a zárlat idején. Noha az eredeti változatban bezártak volna minden nem létfontosságú munkahelyet, a vasárnapi kormányülésen úgy határoztak, hogy a magánszektorban tovább dolgozhatnak. A tévében megszólaltatott szakértők azért bírálták a kormányt, mert a járvány tavaszi első hulláma óta nem növekedett a kórházak kapacitása, ugyanúgy mindössze nyolcszáz súlyos beteg fogadására alkalmasak, noha az utóbbi hónapokban 15 milliárd sékel (mintegy 1500 milliárd forint) rendkívüli pénzkeretet kapott az egészségügy az ágyak számának növelésre.
Nincs jelzőlámpa-terv
Szintén aggályokat vet fel, hogy a zárlat végére sem bizonyos, hogy kiépül a kontaktvizsgálatok rendszere, amelynek segítségével megőrizhetik a vesztegzár eredményét, a várhatóan csekélyebb új fertőzés-számot, és fékezhetik egy újabb hullám megjelenését. A szigorú zárlat csak a rendkívüli intézkedések első szakaszát jelenti, az eredmények függvényében várhatóan további, kevésbé szélsőséges korlátozásokkal folytatják majd a koronavírus terjedésének megfékezését Izraelben. Roni Gamzu professzor, koronaügyi biztos bejelentette távozását november elsejétől, miután
Benjámin Netanjahu miniszterelnök televíziós beszédben ismertette az intézkedéseket, és megígérte, hogy csütörtökre gazdasági segélycsomagot mutat be a hátrányosan érintett gazdasági szereplők számára. A mintegy kilencmilliós Izraelben eddig 154 759 ember fertőződött meg igazoltan a koronavírussal, és 38 008 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben február óta 1108-an haltak meg Izraelben, jelenleg 1056 koronavírusos beteget ápolnak a kórházakban országszerte, közülük 513-an súlyos állapotban vannak, 139 ember lélegeztetőgépen.
(MTI)
Budapesten került sor a harmadik Pro-Israel Summitra, ahol a felszólalók Izrael és Magyarország szövetségéről, a közel-keleti békéről, és az iszlamista kihívásról beszéltek. Beszámoló.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Senki nem akarja lefegyverezni a Hamászt, a terroristák viszont nem fogják önként feladni a fegyvereiket.
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Szijjártó Péter a kormány nevében őszinte részvétét fejezte ki kedden a kenyai repülőgép-szerencsétlenségben meghalt magyar állampolgárok hozzátartozóinak.
Időben kellett lépni.
