A spanyol alkotmánybíróság döntése új lendületet adhat a katalán függetlenségi erők számára

2020. szeptember 22. 17:30

Spanyolországban újabb politikai válság van kialakulóban, miután a spanyol alkotmánybíróság a katalán regionális kormány vezetőjének közügyektől való eltiltását mérlegeli. Az esetleges elmarasztalás a katalán függetlenségi mozgalom jövőjét is meghatározhatja, hiszen az elszakadáspárti erők érdekkülönbségei ismét a felszínre kerülnek.

2020. szeptember 22. 17:30
null

Tavaly a katalán felsőbíróság Quim Torrát, a katalán kormány függetlenségpárti vezetőjét 18 hónapra eltiltotta a közügyektől, illetve 30 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezte a választási törvény megsértése miatt. A Politico beszámolója szerint a spanyol alkotmánybíróság heteken belül döntést hozhat arról, hogy az ítéletet jóváhagyja-e.

Amennyiben a taláros terület a felsőbíróság ítéletével egyetért, Torra katalán elnökségi mandátuma azonnali hatállyal megszűnik.  

A katalán elnök ügyvédje ugyanakkor azzal érvel, hogy Torra a szólásszabadság jogával élt akkor, amúgy úgy döntött, a 2018-as választások idejére sem távolítja el a katalán függetlenségi mozgalom molinóját a katalán tartományi kormány épületéről.  Az ügyészség azonban úgy véli, hogy ezzel a döntéssel megsértette a választás kampányokra vonatkozó jogszabályokat, és a katalán elnök a választási bizottság felszólításának sem tett eleget.  

Quim Torra 2018-ban lett Katalónia elnöke miután az autonóm tartományt vezető Carles Puigdemont a spanyol igazságszolgáltatás elől Belgiumba távozott. Puigdemont az általa kezdeményezett – a spanyol alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított – 2017-es katalán függetlenségi népszavazás, illetve függetlenségi deklaráció után hagyta el Spanyolországot.  A referendumot követően a spanyol központi kormány feloszlatta a katalán törvényhozást, menesztette a kormányt és új tartományi választást rendelt el. A spanyol legfelsőbb bíróság végül zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt el 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre.

Puigdemont azonban az Ibériai-félsziget elhagyásával megkerülte a spanyol igazságszolgáltatást, így továbbra is aktív szerepet játszik a függetlenségi mozgalom életében.  

Torra ügye most a koronavírus-járvány, illetve a spanyol gazdasági visszaesés árnyékában ismét központi témává emeli Katalónia jövőjét. Pedro Sánchez baloldali spanyol miniszterelnök hivatalba lépésekor ígéretet tett a Madrid és Barcelona között elmérgesedett viszony rendezésére, melynek kezdetét a februári Sánchez-Torra találkozó szimbolizálta.

A spanyol alkotmánybíróság döntése most új irányt szabhat a spanyol-katalán kormányközi kapcsolatok, valamint az egész katalán függetlenségi mozgalom számára.

A katalán parlament szeparatista többsége szeptember 18-án leszavazta a Spanyolország egysége mellett kiálló ellenzék indítványát, ami arra kérte a képviselőket, hogy tartsák tiszteletben az alkotmánybíróság esetleges elmarasztaló ítéletét. A parlament végül egy olyan nyilatkozat elfogadása mellett döntött, amely kimondja, hogy

a katalán elnök, illetve a tartományi kormány mandátumát csak a katalán törvényhozás többsége függesztheti fel.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Quim Torrát a taláros testület elmozdítaná, újabb patthelyzet alakulhat ki a spanyol belpolitikában, hiszen kérdéses, hogy ki venné át a helyét a központi-tartományi kormányközi tárgyalásokon. 

Lluís Orriols politológus, a madridi Carlos III Egyetem oktatója ugyanakkor úgy véli, hogy a katalán függetlenségi pártok egysége nem tart sokáig. Az új politikai válság Quim Torrának, illetve a mögötte álló, nacionalista-liberális Együtt Katalóniáért pártszövetségnek (JxCat) kedvez.

Az elmarasztaló ítéletet ugyanis könnyedén fel lehet majd használni a függetlenségi mozgalom megerősítéséhez.

Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a JxCat a politikai patthelyzet elnyújtására törekszik, hogy így be tudja hozni a lemaradását a katalán választók között népszerűbb, azonban kisebb parlamenti képviselettel bíró másik kormánypárttal, a Katalán Republikánus Baloldallal (ERC) szemben.   

Gergi-Horgos Mátyás

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brabant89
2020. szeptember 25. 06:35
Katalónia igazából a spanyol örökösödési háborúban szívta meg, mivel a végül győztes Bourbonok helyett az osztrák Habsburgok mellett álltak.
Akitlosz
2020. szeptember 25. 04:44
Az akkor volt. Minden egyes nemzedéknek joga, hogy maga alakítsa a sorsát, beleértve az országa sorsát is és ne sok száz vagy ezer éve halott emberek politikája határozza meg az életét. A történelem nem ért véget.
Akitlosz
2020. szeptember 25. 04:40
Csűrhetik és csavarhatják, de a szabadságot ingyen nem adják. Vagy ki kell harcolni, szó szerint, vagy kell egy-két befolyásos nagyhatalom, amelyiknek valamiért érdekében áll a Katalónia függetlensége és ezért segít ezt elérni, lásd Koszovó és az Amerikai Egyesült Államok példáját. Ha Szerbián múlott volna, akkor sohasem lett volna független Koszovó. Úgyhogy teljesen értelmetlen, mert reménytelen, ezért felesleges a spanyol államban bízni. Harcoljanak és/vagy szerezzenek befolyásos szövetségeseket!
mokány
2020. szeptember 23. 23:52
Aragóniai Ferdinán és Kasztíliai Izabella, egyesítvén szíveiket és országaikat, létrehozták a Spanyol királyságot. Katalóniaának nem osztottak lapot. Ahogyan a baszkoknak sem. (Loyolai Ignác, példának okáert basz volt.))
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!