Sárral dobálta a dühös tömeg a spanyol királyt és a miniszterelnököt (VIDEÓ)
A királyi pár a miniszterelnökkel és a tartományi elnökkel közösen a természeti katasztrófa által leginkább sújtott települések egyikét, Paiportát kereste fel.
Spanyolországban újabb politikai válság van kialakulóban, miután a spanyol alkotmánybíróság a katalán regionális kormány vezetőjének közügyektől való eltiltását mérlegeli. Az esetleges elmarasztalás a katalán függetlenségi mozgalom jövőjét is meghatározhatja, hiszen az elszakadáspárti erők érdekkülönbségei ismét a felszínre kerülnek.
Tavaly a katalán felsőbíróság Quim Torrát, a katalán kormány függetlenségpárti vezetőjét 18 hónapra eltiltotta a közügyektől, illetve 30 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezte a választási törvény megsértése miatt. A Politico beszámolója szerint a spanyol alkotmánybíróság heteken belül döntést hozhat arról, hogy az ítéletet jóváhagyja-e.
Amennyiben a taláros terület a felsőbíróság ítéletével egyetért, Torra katalán elnökségi mandátuma azonnali hatállyal megszűnik.
A katalán elnök ügyvédje ugyanakkor azzal érvel, hogy Torra a szólásszabadság jogával élt akkor, amúgy úgy döntött, a 2018-as választások idejére sem távolítja el a katalán függetlenségi mozgalom molinóját a katalán tartományi kormány épületéről. Az ügyészség azonban úgy véli, hogy ezzel a döntéssel megsértette a választás kampányokra vonatkozó jogszabályokat, és a katalán elnök a választási bizottság felszólításának sem tett eleget.
Quim Torra 2018-ban lett Katalónia elnöke miután az autonóm tartományt vezető Carles Puigdemont a spanyol igazságszolgáltatás elől Belgiumba távozott. Puigdemont az általa kezdeményezett – a spanyol alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított – 2017-es katalán függetlenségi népszavazás, illetve függetlenségi deklaráció után hagyta el Spanyolországot. A referendumot követően a spanyol központi kormány feloszlatta a katalán törvényhozást, menesztette a kormányt és új tartományi választást rendelt el. A spanyol legfelsőbb bíróság végül zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt el 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre.
Puigdemont azonban az Ibériai-félsziget elhagyásával megkerülte a spanyol igazságszolgáltatást, így továbbra is aktív szerepet játszik a függetlenségi mozgalom életében.
Torra ügye most a koronavírus-járvány, illetve a spanyol gazdasági visszaesés árnyékában ismét központi témává emeli Katalónia jövőjét. Pedro Sánchez baloldali spanyol miniszterelnök hivatalba lépésekor ígéretet tett a Madrid és Barcelona között elmérgesedett viszony rendezésére, melynek kezdetét a februári Sánchez-Torra találkozó szimbolizálta.
A spanyol alkotmánybíróság döntése most új irányt szabhat a spanyol-katalán kormányközi kapcsolatok, valamint az egész katalán függetlenségi mozgalom számára.
A katalán parlament szeparatista többsége szeptember 18-án leszavazta a Spanyolország egysége mellett kiálló ellenzék indítványát, ami arra kérte a képviselőket, hogy tartsák tiszteletben az alkotmánybíróság esetleges elmarasztaló ítéletét. A parlament végül egy olyan nyilatkozat elfogadása mellett döntött, amely kimondja, hogy
a katalán elnök, illetve a tartományi kormány mandátumát csak a katalán törvényhozás többsége függesztheti fel.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Quim Torrát a taláros testület elmozdítaná, újabb patthelyzet alakulhat ki a spanyol belpolitikában, hiszen kérdéses, hogy ki venné át a helyét a központi-tartományi kormányközi tárgyalásokon.
Lluís Orriols politológus, a madridi Carlos III Egyetem oktatója ugyanakkor úgy véli, hogy a katalán függetlenségi pártok egysége nem tart sokáig. Az új politikai válság Quim Torrának, illetve a mögötte álló, nacionalista-liberális Együtt Katalóniáért pártszövetségnek (JxCat) kedvez.
Az elmarasztaló ítéletet ugyanis könnyedén fel lehet majd használni a függetlenségi mozgalom megerősítéséhez.
Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a JxCat a politikai patthelyzet elnyújtására törekszik, hogy így be tudja hozni a lemaradását a katalán választók között népszerűbb, azonban kisebb parlamenti képviselettel bíró másik kormánypárttal, a Katalán Republikánus Baloldallal (ERC) szemben.
Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.