Lichteinstein az Emberi Jogok Európai Bíróságán támadja meg a Benes-dekrétumok egyes rendelkezéseit

A keresetben az Lichtenstein-házon kívül még 38 további lichtensteini állampolgár is szerepel. Csehszlovákia ugyanis 1945-ben a Benes-dekrétumok egyikében a monarchiát most is vezető Lichtenstein-házat, illetve a többi, közel három tucat családot német nemzetiségűnek nyilvánította, amivel a kollektív bűnösség hatálya alá kerültek.

A dekrétumok a kollektív bűnösnek nyilvánított nemzetiségek, így németek és a magyarok esetében, megengedik a magántulajdon kompenzáció nélküli kisajátítását. Így történhetett meg, hogy a családok birtokában lévő mintegy 500 ezer hektáros terület, illetve az ezen található számtalan nagy értékű történelmi kastély és termőföld Csehszlovákiához került, miközben ezért az uralkodócsalád semmiféle kárpótlást sem kapott.

A kérdéses terület nagy része több mint 700 évig a Lichtenstein-ház tulajdonában volt. Lichteinstein külügyminisztere, Katrin Eggenberger szerint bár az ügy a szuverenitás alapvető kérdését feszegeti, egy kis országnak minden lehetőséget meg kell ragadnia érdekei érvényesítésére. Martin Smolek cseh külügyi miniszterhelyettes – bár a kormány hivatalos álláspontját nem közölte az ügyben – furcsának találta, hogy Lichtenstein épp az emberi jogok európai egyezményére hivatkozik, amikor az a Benes-dekrétumok születésekor még nem volt hatályban.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.