Katonák ejtették foglyul Mali elnökét és kormányfőjét is – az EU tiltakozik

Az Európai Unió a mali vezetők azonnali szabadon bocsátására szólított fel, miután kedden zendülő katonák őrizetbe vették Ibrahim Boubacar Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt a nyugat-afrikai ország fővárosában, Bamakóban. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdai sajtótájékoztatójában elmondta, hogy a Maliban végbement események mély aggodalomra adnak okot, mivel fennáll a térség destabilizálódásának veszélye és a terrorizmus kockázata. Az elnök a foglyok szabadon engedése mellett a jogállamisághoz való visszatérésre szólított fel. Hozzátette, hogy az EU szorosan együttműködik az érintett nemzetközi és afrikai intézményekkel, egy olyan megoldás kidolgozásához, amely a mali nép érdekeit tartja szem előtt. Katonák kedden este vették őrizetbe Boubou Cissé kormányfőt, több minisztert, katonai parancsnokokat, és a fővárosból egy támaszpontra szállították őket. Ezután a kabinet kiadott egy közleményt, amelyben nyugalomra szólította föl a lakosságot, és elismerte, hogy jogos lehet a katonák csalódottsága. Jelezték, hogy a kormányzat kész a párbeszédre.

Szerda hajnalban a mali elnök bejelentette, hogy a hadsereg akaratának megfelelően és a vérontás elkerülése érdekében lemond, továbbá feloszlatja a parlamentet. A katonai hatalomátvételt, az EU mellett, az ENSZ, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) is elítélte. Az ECOWAS, amelynek tagja Mali is, felfüggesztette az ország szavazati jogát a testületben, a Malival szomszédos tagországok lezárták vele közös határaikat. A Keita elnökkel szemben álló ellenzéki mozgalom, az M5-RFP koalíció szerint a katonák akciója, amellyel őrizetbe vették az államfőt és a miniszterelnököt, nem puccs, hanem népfelkelés.

Maliban különösen ingatag a belpolitikai helyzet, az áprilisi parlamenti választások óta. Az ellenzék megvádolta az elnököt, hogy szavazatvásárlással és az ellenzék megfélemlítésével szerzett többségi támogatást a voksoláson. Nyolc éve a Kati támaszpontnak kulcsszerepe volt az akkori erőszakos hatalomváltásban Maliban: innen indult ki az a puccs, amelynek eredményeként Keita az afrikai ország élére kerülhetett. De mindvégig óriási nyomás nehezedett rá, mert 2012 óta nem sikerült levernie Mali északi részén a dzsihadista felkelést, korrupcióval vádolták, és a gazdaság gyengélkedik. Az Európai Unió 2013 óta folytatja a fegyveres erők kiképzését Maliban, és az év júniusában külön terrorizmus ellenes egységeket küldött az ország területére. Az ENSZ statisztikái szerint, a dzsihadista összecsapásokban és az etnikumok közötti harcokban mintegy 4000 ember halt meg Maliban és a szomszédos Nigerben és Burkina Fasóban.

(MTI)