Szankciókat helyeztek kilátásba az EU-csúcson a líbiai konfliktusba beavatkozó külföldi erőkkel szemben

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton közös nyilatkozatban közölték, hogy szankciókat helyeznek kilátásba a líbiai fegyverembargót megszegő külföldi erőkkel szemben. A három tagállam vezetője a hétvégébe nyúló, hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról szóló EU-csúcson határozott az állásfoglalás aláírásáról.

„Felszólítunk minden külföldi felet, hogy hagyjon fel a líbiai konfliktusba való beavatkozással, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ENSZ-határozat alapján bevezetett fegyverembargót a földön, a levegőben és a vizeken is” – olvasható a nyilatkozatban. A vezetők hozzátették, hogy amennyiben a beavatkozás folytatódna, számítanak Josep Borrell uniós külügyi főképviselő javaslatára a probléma megoldásához.

Törökország elleni vádak

A politikusok továbbá komoly aggodalmuknak adtak hangot a fokozódó feszültségek miatt Líbiában, a konfliktus szereplőit pedig a harcok azonnali beszüntetésére, valamint a katonai előkészületek leállítására szólították fel az ország egész területén.

Franciaország előzőleg többször is figyelmeztette Törökországot, hogy „veszélyes játékot űz” Líbiában, mivel nem tartja be a 2011-ben bevezetett fegyverszállítási tilalmat, amelyet uniós tengeri művelet is ellenőriz. A török vezetés viszont az Egyesült Arab Emírségeket vádolja azzal, hogy Halifa Haftár lázadó hadúr csapatait látja el fegyverrel.

Egyiptom sem maradna tétlen

Csütörtökön Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kelet-líbiai törzsi vezetőkkel folytatott megbeszélésén bejelentette, hogy Kairó nem marad tétlen, amennyiben az egyiptomi, a líbiai, illetve a térségbeli arab biztonsági érdekeket fenyegetés érné.

Előzmények

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

Törökország a Tripoli székhelyű, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. A tobruki központú parlamentre támaszkodó Haftar tábornok Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi.

(MTI)