Fokozódik a csata az uniós pénzekért

„Mikor a pénz csörög, a tempó szörnyen felpörög” – énekelte Ákos valamikor, és olyan sok helyen, az Európai Unióban sincsen ez másként. Az Unió közös költségvetése (Multiannual Financial Framework – MFF) körüli viták a közösség életének legkeményebb csörtéi közé tartoznak, a 2021-től kezdődő költségvetési ciklusra vonatkozó egyeztetések pedig talán még a szokásosnál is nehezebben haladnak előre. A tagállamok csúcsvezetői július 17-én ülnek majd össze megtárgyalni az Európai Tanács által előkészített javaslatot, és nem valószínű, hogy egyhamar egyezségre jutnak majd. 

Az MFF nem más, mint az Európai Unió több (általában öt-hét) évre szóló büdzséje. Két része van: egyrészt az MFF-rendelet, ami meghatározza, hogy mekkora összeget költhet el az EU ebben az időszakban, másrészt pedig az Unió saját forrásaira vonatkozó határozat. Az Uniónak éves költségvetései is vannak, amiknek az MFF által meghatározott kereteken belül kell maradnia. Túlzás nélkül állítható, hogy csillagászati összegekről beszélünk:

(ez valamivel kevesebb, mint az eddigi elképzelések), és ehhez jönne meg a 750 milliárd euró értékű helyreállítási alap, a Next Generation EU, amit részben hitelből finanszíroznának. Több probléma is van. 

Sok a tábor, sok a zászló

Az első az, hogy nem mindenki szeretne ennyit bedobni a közösbe. Az Unió költségvetésének egy részét a tagállami befizetések adják, az országok pedig a bruttó nemzeti jövedelmükhöz (GNI) mérten fizetnek be a büdzsébe. A vita, mint mindig, most is akörül forog, hogy a GNI hány százalékát kelljen végső soron befizetniük az országoknak. Aki többet hajlandó befizetni, elméletileg nagyobb befolyásra és megbecsültségre is számíthat, főleg, ha nettó befizetésről van szó – de túl gyorsan természetesen senki sem szeretne nettó befizetővé válni. Magyarország például akár 1,16 százalékos GNI-befizetést is elképzelhetőnek tart, mások viszont ennél kisebb mértékben szeretnének csak hozzájárulni. 

Őket el is keresztelték fukar négyeknek:

befizetés tekintetében. Ez a hozzáállás természetesen jóval kisebb uniós büdzsét jelentene, főleg annak fényében, hogy az egyik nagy befizető, az Egyesült Királyság elhagyta az Uniót. Egy főre vonatkoztatva egyébként most a hollandok adnak a legtöbbet a közösbe, így érthető, miért szeretnének a jövőben kevesebbel hozzájárulni az európai projekt építéséhez. A négyes továbbra is nagyon összetartó: Michel pénteki javaslatával kapcsolatban Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy nyilatkozott, hogy továbbra is szoros együttműködésben áll majd dán, holland és svéd kollégáival, és együtt is szavaznak majd. Michel mostani javaslata szerint a fukar négyek visszatérítései megmaradnának, vagyis kevésbé lenne veszteséges számukra az egész mulatság.

És vannak a „kohézió barátai” – több kelet- és dél-európai országgal egyetemben hazánk is ebbe a csoportba tartozik. Ez a társaság már a jelenleg aktuális büdzsé tárgyalásainál is aktív volt, és természetesen azt szeretné elérni, hogy legalábbis ne csökkenjenek a kohéziós politikára fordítható összegek a következő költségvetésben. Az EU természetesen nagyon sokat költ a kohézióra – a mostani költségvetés jó egyharmada, 442 milliárd euró megy el erre, csakhogy jó pár olyan tagállam is van, akik szerint ehelyett inkább olyan problémák kezelésére kellene több pénzt kiadni, mint például a klímaváltozás. 

Nagy lobbiereje van annak a csoportnak is, ami azt szeretné, hogy a továbbiakban is sokat lehessen a Közös Agrárpolitikára (KAP) költeni a közösből. Ennek a társaságnak természetesen Franciaország a vezéralakja, de szintén nagy játékos például Lengyelország, ami szintén sokat profitál az agrártámogatások rendszeréből. Az új költségvetés első tervezetei és Michel februári javaslatai is

a tanácselnök év eleji előterjesztése ötmilliárd euróval kevesebbet irányzott elő a gazdáknak, mint az előző költségvetés. A dühös gazdák válaszul fel is vonultak gépeikkel Brüsszel európai negyedében, így tiltakozva a támogatáscsökkentés ellen. Michelt, úgy tűnik, mindez nem hatotta meg, hiszen a pénteki javaslatban is 373 milliárd euró szerepel elkülönítve KAP-támogatások céljára, ami bizony ötmilliárddal kevesebb, mint az előző büdzsében szereplő összeg. Elképzelhető tehát, hogy rövidesen újra traktormotorok zajától zengenek majd Brüsszel szűk utcái.

A jogállamisági „atombomba” – és a válaszcsapás

És ott vannak azok is, akik jogállamisági kritériumokhoz kötnék az uniós pénzek kifizetését, miközben szúrós szemekkel vizsgálják Budapestet és Varsót. Az ő érvelésük szerint az adófizetők pénzének jobb hely is elképzelhető, mint a magyarhoz vagy a lengyelhez hasonló „autoriter” rezsimek bankszámlái.

Ebbe a csoportba tartozik például Németország is, ami a napokban vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A kérdésben egyebekben egy vérbeli merkeli kompromisszum körvonalazódik: a kancellár előbb szeretne megegyezni a költségvetés részleteiről, és csak azt követően a jogállamisági kritériumok alkalmazásáról.

– vélekedett a kancellár, amire természetesen egyből ugrottak is a jogállamisági kritériumok leghangosabb szószólói. Az osztrák-svéd-dán-holland négyes egyik diplomatája szerint nem választás kérdése, hogy a kritériumokat beépítik-e a tárgyalásokba. Péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor mindenesetre úgy fogalmazott, hogy a németek helyében „inkább csendben lenne” jogállamisági kérdésekben. 

A magyar kormányt egyebekben nem nyűgözték le az eddigi, hazánkra nézve nagyon kedvezőtlen költségvetés-tervezetek. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt ezért akcióba lendült, Kövér László, Simicskó István és Kocsis Máté be is nyújtottak egy határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amiben lényegében megfogalmazzák a magyar kormány várható tárgyalási stratégiáját az MFF- és Next Generation EU-tárgyalásokra (amiről a későbbiekben még szó lesz). A határozati javaslat szerint a kormánynak mindaddig nem kellene rábólintania sem az MFF-re, sem a Next Generation EU-ra, amíg a hetes cikkely szerinti eljárás folyamatban van Magyarország ellen. A javaslat szerint

Ha az Országgyűlés elfogadja ezt a határozati javaslatot, az még egyszer megkeverheti a kártyákat az Unióban. A magyar kormány eddig nem szerepelt annyit a költségvetés körüli vitában, mint például az osztrák, a miniszterelnök pedig viszonylag óvatosan fogalmazott a kérdésben; a mostani kiélezett helyzetben pedig elképzelhető, hogy a többi tagállam végül engedni fog Orbánnak, így egyszerre sikerülhet kikerülni a jogállamisági kritériumok bevezetését, és megszabadulni a hetes cikkely billogától.

Az esetleges magyar vétó aligha érkezne egyedül, hiszen a kérdésben jó ideje pellengérre állított lengyel kormány sem rajong túlzottan az új feltételrendszerért, és valószínűleg a Janez Janša-féle szlovén vezetést is rá lehetne venni a vétóra. 

Közös a bánat, közös a bűn, közös az adósság

Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban azt mondta, nem fogja megvétózni a Next Generation EU-t, mert bár nincs elragadtatva a közös hitelfelvételtől, nem szeretné Magyarország ellen fordítani a „nagyokat”, akik lényegében már megegyeztek a kérdésről. De mi is az a Next Generation EU? 

Nem más, mint az Unió 750 milliárd euró összegű közös helyreállítási csomagja, amit a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére találtak ki. A 750 milliárd úgy jön ki, hogy ötszázmilliárdot kapnának a tagállamok vissza nem térítendő támogatás formájában, 250 milliárdot pedig hitelként vehetnek igénybe. A gond azzal van, hogy

így hitelt kell felvenni, ami sokaknak nem tetszik. Már csak azért sem, mert a folyósítások lehetséges, hogy csak 2023 környékén indulhatnak meg. 

Az ellenzők soraiban hiába keresnénk viszont Giuseppe Contét vagy Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, akik közösen lelkendeztek szerdai madridi találkozójukon a csomag felett: nem csoda, országaik a csomag nyertesei között lehetnek, hiszen gazdaságukat nagyon megterhelte a koronavírus. A holland kormányfő, Mark Rutte viszont nem rajong az ötletért: „Az is fontos, hogy egy ilyen alap csak akkor jöhessen létre, ha reformok is kísérik, hogy minden EU-tagállam erős legyen. Ha jön egy újabb csapás, egy ilyen alap semmire sem lesz elég” – mondta Rutte csütörtökön, miután együtt vacsorázott Angela Merkellel. A fukar négyek azt szeretnék elérni, hogy

hanem kölcsönként, a törlesztésnek pedig már ebben az évtizedben, 2027 környékén álljanak neki. 

A pénzekkel kapcsolatban másoknak is vannak kívánságai: Orbán Viktor például azt szeretné, hogy ne legyenek megkötések a források felhasználására. Mint mondta, itt nincs elsőbbsége senkinek, nincsenek befizetők, akiknek nagyobb lehet a hangjuk. Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig azt mondta, hogy igazságtalan lenne az elmúlt öt év munkanélküliségi adatait alapul venni a pénzek szétosztásakor – ez nem meglepő fordulat annak fényében, hogy Csehország munkanélküliségi mutatói az elmúlt időszakban az Unió legjobbjai közé tartoztak. 

Egy biztos: a pénteki brüsszeli seregszemle előtt mindenki igyekszik annyi szövetségest toborozni maga köré, amennyit csak lehetséges. Sánchez a jövő hét folyamán igyekszik majd meggyőzni Ruttét és a fukar négyek más tagjait is arról, hogy tegyenek engedményeket, miközben Conte hétfőn Merkelnél próbál majd minél jobb feltételeket kialkudni. A nagy csata 17-én következik majd, és közel sem biztos, hogy azonnali eredménnyel zárul.

Nyitókép: Orbán Viktor Charles Michel európai tanácselnököt fogadja Budapesten

MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER