A török kormány se a kurd milíciák, se a dzsihadisták, se Bassár el-Aszad hatóságát nem ismeri el.
A török csapatok addig maradnak Szíria északi részén, amíg az arab ország népe szabad nem lesz – szögezte le Recep Tayyip Erdogan török államfő keddi beszédében. Erdogan bírálta a hét végén a Damaszkusz ellenőrzése alatt álló szíriai területeken – tehát az ország több mint 70 százalékán – lezajlott parlamenti választásokat is, amelyekkel kapcsolatban azt mondta, „az emberek összekötözött kézzel szavaztak”.
„Mik ezek az úgynevezett választások? Hol maradnak a magukat demokratikusnak tartó államok, az ENSZ-ben miért nem kérdezi senki, »dehát mit műveltek«?” – tette fel a kérdést Erdogan. A török hadsereg 2016 óta többször nyomult be az arab ország északi területeire, ahol a helyi fegyveres csoportok segítségével elűzte a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara az YPG-t a Délkelet-Törökországban tevékeny, és nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított, szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesének tekinti. A török hadsereg két – az Eufráteszi Pajzs és az Olajág fedőnevet viselő – hadműveletet is indított Észak-Szíriában a határa mentén lévő térség megtisztítására a dzsihadistáktól, illetve az YPG egységeitől. Ankara mindazonáltal a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt sem ismeri el.
A török államfő továbbá leszögezte azt is, hogy kormánya figyelemmel kíséri a líbiai konfliktust, amelyben Törökoszág a nemzetközileg elismert líbiai egységkormányt támogatja az Egyiptom, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek által segített Halífa Haftar csapataival szemben. Az egyiptomi parlament hétfőn, zárt ülésen szavazta meg azt az indítványt, amely lehetővé teszi katonák küldését az ország határain túli harci bevetésre. Bár nyíltan nem mondta ki, elemzők szerint a líbiai helyzetre való tekintettel döntött így. „Senki ne tévessze össze a vágyait a valósággal, mert azt nem tűrjük el” – jelentette ki Erdogan, ám nem nevezett meg egyetlen országot sem. Ankara az év eleje óta avatkozik be közvetlenül a líbiai konfliktusba, és több ezer szíriai zsoldost küldött oda. Kairó ezt fenyegetésnek tekinti az ország biztonságára nézve, már csak azért is, mert ellenséges viszonyban van a török iszlamista vezetéssel.
(MTI)
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
Ismét Washingtonban járt az ukrán elnök, aki furcsa teóriákat adott elő a területfeladásról, és már az ottani félidős választásokba is belebeszélt.
Hogyan tálalja az Ukrajna és Oroszország háborújával kapcsolatos híreket a Lakmusz? Ukrajna, Oroszország, magyar kormány, jobboldali média, EU, s ami kimarad.
Ezt a békát kénytelenek voltak lenyelni.
Ő már az Északi Áramlat felrobbantása mögött is az oroszokat sejtette, most pedig a magyar kormány önmerényletét vizionálja.
A számok bizony nem hazudnak, nem lesz sok esélye az ukrán elnöknek.
Budapesten már itt vannak, hamarosan ellepik az országot – elindult a választási megfigyelés.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
