Alkotmányjogi panasszal él az AfD Angela Merkellel szemben

Ahogy arról már korábban is írtunk, régi tabu dőlt meg Németországban, amikor Thomas Kemmerich a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) színeiben került hatalomra Türingiában. Mint emlékezetes, ekkor Angela Merkel német kancellár „megbocsáthatatlannak” nevezte az esetet, és az eredmény megsemmisítését sürgette – téve mindezt dél-afrikai hivatalos látogatásán. A nyilvánosság nyomására Kemmerich három nappal miniszterelnöki megválasztását követően lemondott pozíciójáról.

Most az év elejétől kezdve kibontakozóban lévő türingiai válság újabb fontos állomásához érkezett: az AfD a kancellár és a szövetségi kormány ellen kezdeményezett alkotmányjogi panasszal él Szövetségi Alkotmánybíróság előtt. 

Az AfD álláspontja szerint Merkel kancellár minősítő kijelentése alkotmányellenes; az AfD álláspontja szerint ugyanis Merkel kancellárként visszaélt a jogkörével és a lehetőségeivel, amikor a hivatalos állami látogatásokkal járó nemzetközi nyilvánosságot arra használta, hogy a világsajtó előtt kérdőjelezze meg a németországi demokratikus választások eredményét, megtiltva egyúttal a koalíciókötést is. A párt szerint Merkel nyilvánvalóan visszaélt hivatalával és megsértve a német alkotmányt, továbbá a pártok számára garantált esélyegyenlőséget is.

Nem ez az első eset, hogy az AfD alkotmányjogi panasszal él szövetségi kormánytaggal szemben. A párt korábban Seehofer szövetségi belügyminiszter ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt azért, mert a politikus a szövetségi minisztérium honlapján is publikálta a dpa hírügynökségnek adott azon interjúját, amelyben „bomlasztónak” minősítette a párt viselkedését.

Az alkotmánybíróság álláspontja az, hogy a politikusoknak kormányzati tisztségviselői minőségükben tartaniuk kell magukat a semlegesség követelményéhez.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.