Vérengzés történt Franciaországban: a hatóságok egyelőre nem reagáltak a megkeresésekre
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A csütörtökön közzétett kormányzati jelentésből az is kiderül, hogy a franciák hatvan százaléka úgy gondolja, a romák nem akarnak beilleszkedni a társadalomba. A dokumentum javasolja a feketék nemzeti kultúrában játszott szerepének tanítását is.
„Franciaországban a rasszista jellegű cselekmények száma három év csökkenés után tavaly újból emelkedett, miközben a francia társadalom összességében a korábbiaknál toleránsabbá vált” – derül ki egy csütörtökön közzétett kormányzati jelentésből. A még a rendőri rasszizmus elleni tüntetéseket megelőzően, márciusban készített tanulmány elsősorban a fekete bőrűek és a romák elleni „számos diszkriminációra” hívja fel a figyelmet, és „a francia társadalom multikulturális gyökereinek tudatosítását”, valamint a „gondolkodás dekolonizációját” szorgalmazza.
Hatvan százalék szerint a romák nem akarnak beilleszkedni
Az Emberi jogok nemzeti tanácsának (CNCDH) a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről készített éves jelentése szerint tavaly 5730 kirekesztő cselekményről érkezett adat a minisztériumok statisztikai osztályaitól, ami 11 százalékkal több, mint 2018-ban.
A jelentésben egy 1323 ember megkérdezésével készült felmérés is szerepel, amely szerint a franciák 6 százaléka gondolja azt, hogy egyes fajok magasabb rendűek a többinél, ami jelentős csökkenés az elmúlt években, és 60 százalékuk egyáltalán nem rasszista. Ez utóbbi adat az elmúlt két évtizedben megduplázódott. A franciák 18 százaléka egy vele szemben ülő kérdezőbiztosnak nyíltan elismeri, hogy kicsit vagy inkább rasszista, míg az internetes felmérésekben csak 10 százalékuk állítja magáról ezt.
A „korlátozott visszaesés” a jelentés szerint nem kérdőjelezi meg az elmúlt években a tolerancia növekedését, ami összességében 13 pontos 2013 és 2019 között. A kutatók által húsz évvel ezelőtt létrehozott skála a sokszínűség elfogadását és a jogegyenlőség elismerését méri. Legelfogadóbbak a fiatalok, a diplomások, a nagyvárosokban élők, valamint a baloldali és a centrista szavazók. A toleranciaindex azonban nagyon különböző a kisebbségek szerint: 79-es fokozatú az elfogadottság a fekete bőrűekkel és a zsidókkal szemben, 72-es az észak-afrikai arab országokból származókkal szemben, 60-as a muzulmánokkal, és alig 36-os a romákkal szemben, akik régóta a leginkább megbélyegzett kisebbség.
A franciák 60 százaléka úgy véli, hogy a romák gyakran kizsákmányolják a gyerekeket, és, hogy nem akarnak beilleszkedni a társadalomba. A szakértők ezért egy nemzeti akcióterv kidolgozását javasolják a romákkal szembeni rasszizmus elleni küzdelemhez, amelyet be lehetne illeszteni a már létező rasszizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet elleni programba. A CNCDH tanulmányának egy jelentős része a fekete bőrűek elleni rasszizmussal foglalkozik. Miközben a toleranciaindex szerint a fekete bőrűeknek és a zsidóknak van a legjobb megítélése a franciák körében, a fekete bőrűek a mindennapokban számos diszkriminációnak vannak kitéve.
A feketék szerepe a nemzeti kultúrában
„A történelemben, a kultúrában és az előítélek összességében együttesen gyökerezik a feketék elleni rasszizmus” – olvasható a kormányzati tanulmányban, amely szerint „egyértelmű, hogy a gyarmatosító időszakból származó rasszista meggyőződések továbbélnek abban a társadalomban, amely közben nyíltan elítéli a rasszizmust”. „A közösségi oldalakon és a stadionokban szélsőségesen nyers, állatias és erőszakos feketeellenes rasszizmus nyilvánul meg, a fehér normával való szembeállításban” – hangsúlyozzák a szakértők. A francia társadalomban a fekete bőrűek gyakran túlreprezentáltak az alacsonyabb képzést igénylő foglalkozási munkakörökben, mint a takarítás, ápolás, szemétszállítás, biztonsági őrség, fizikai munkakörök.
A jelentés arra is emlékeztetett, hogy a fekete bőrűek a rendőri igazoltások során többször esnek áldozatul a rendőri etikának nem megfelelő magatartásnak, és esetükben nagyobb a veszélye annak, hogy letegezik, sértegetik vagy erőszakosak velük szemben a rendőrök. „A fekete bőrűek mindezek miatt potenciális veszélyként tekintenek a rendőri erőkre, mindenekelőtt a fiatal feketék, akik esetében a rendőri igazoltatással történő visszaélés mindennapos rutinná vált, függetlenül attól, hogy egy fiatal milyen társadalmi közeghez tartozik” – állapította meg a CNCDH.
A kormányzati szervezet ajánlásaiban szerepel, hogy „a nők és férfiak közti egyenjogúsági küzdelemhez hasonlóan a fekete bőrű kisebbség elleni rasszizmus is tudatra ébredést igényel a jelenségről a teljes társadalomban”. Ehhez a diszkriminációk jobb megismerését javasolja a jelentés elsősorban a közszférában, illetve a rendőrök körében, a fekete bőrűek elleni sztereotípiák elleni kommunikációs kampányt is javasolnak a szakértők, amelyen keresztül be lehetne mutatni ennek a kisebbségnek a szociális, gazdasági és foglalkozásbeli sokszínűségét. Az iskolai oktatásban Franciaország multikulturális gyökereinek és a nemzeti kultúrában a fekete bőrűeknek játszott szerepének tanítását is javasolja a jelentés.
(MTI)