Amerika botrányhős seriffje szerint azok szüntetnék meg a rendőrséget, akik igazán gyűlölik a feketéket

Ugyan, mi baj lehet, ha meghívjuk David Clarke-ot a Black Lives Matterről beszélgetni? – gondolhatták a CNN esti műsorának szerkesztői 2016 júliusának közepén. Az Egyesült Államok közbeszédét akkor éppen a louisianai Baton Rouge városában történt hármas rendőrgyilkosság tematizálta. 

A támadást egy Gavin Eugene Long nevű – fekete – férfi vitte véghez, összesen hat rendőrt lőtt meg a nyílt utcán, akik közül hárman életüket vesztették. Baton Rouge városában a szóban forgó incidens előtt nem sokkal két fehér rendőrtiszt közelről lelőtt intézkedés közben egy fekete férfit, az esetet követően pedig városszerte tiltakozások kezdődtek a rendőri erőszak ellen. A Long-féle lövöldözésnek vélhetően köze lehetett ezekhez az eseményekhez. A fekete férfit egyébként a helyszínen lelőtték. 

Ilyen kulisszákkal a háttérben kapott meghívást Don Lemon műsorába David Clarke milwaukee-i seriff, aki akkorra már általános ismertségre tett szert az amerikai médiában elsősorban a különböző tévé- és rádióműsorokban bemutatott megmondásai, másodsorban a Milwaukee megyében folytatott, gyakran erőszakos és botrányos tevékenysége okán. A cowboykalapos, lóháton közlekedő Clarke-ot sokáig imádta a tengerentúli konzervatív média, még saját podcastja is volt „David Clarke: Az emberek seriffje” címmel. 

„Az emberek seriffje” viszont láthatóan nem volt jó kedvében azon a júliusi estén, így amikor Don Lemon megkérdezte, hogy mi az üzenete a louisianai lövöldözés kapcsán – a helyi rendőrség békét hirdetett –, Clarke mosolyogva csak annyit mondott: „Egy percig sem hisz nekik, ugye?”. A műsorvezető megrökönyödését látva Clarke így folytatta: „Voltak ma tiltakozások ezeknek a zsaruknak a halála miatt ma Baton Rouge-ban? Voltak tiltakozások, zavargások a dallasi rendőrök halála miatt?” Lemon továbbra is kötötte az ebet a karóhoz. Mi az üzenete? – kérdezte. „Az én üzenetem két éve egyértelmű:

Clarke seriff biztos volt benne, hogy a louisianai lövöldözés is a Black Lives Matterhez köthető – Long egyebekben tényleg fekete nacionalista nézeteket vallott. Szerinte a BLM rendőrellenessége olyan gyűlöletet szabadított fel az emberekben, ami már a nyílt utcán is világosan látható. Lemonnak már a beszélgetés második percében nehezére esett lecsitítani Clarke seriffet, aki továbbra is azt hajtogatta, a Black Lives Matter erényt csinál a gyűlöletből. A helyzet kezdett annyira kezelhetetlenné válni, hogy egy időre szüneteltetni kellett az élő adást, hogy egy kicsit megnyugodjanak a kedélyek a stúdióban.

„Hadd kérdezzem meg: tudjuk-e, hogy az amerikai rendfenntartó erők tisztjei általánosságban rasszisták?” – tette fel a kérdést Clarke a szünetet követően. Lemon kitérő választ adott. „Először is: ez az egész rendőrellenes retorika egy hazugságon alapszik. Nincs olyan adat, és ezt ön is tudja, nincs olyan adat, nincs olyan kutatás, ami alátámasztaná ezt a nonszenszet” – jelentette ki a seriff, aki szerint hazudott Obama elnök, amikor azt mondta, hogy egy fekete férfit két-háromszor akkora eséllyel lőnek le a rendőrök, mint egy fehéret. „Ez nem hazugság” – vetette közbe Lemon, de Clarke letorkolta: „De, az. Mutassa meg a kutatásokat!” 

A lassan személyeskedésbe forduló beszélgetés során Clarke odáig is eljutott, hogy bizonyos szempontból egyenlőségjelet tegyen a Ku-Klux-Klan és a Black Lives Matter közé: „Az amerikai közbeszédben nincs helye annak az aljas, maró gyűlöletnek, ami ebből az ideológiából származik” – jelentette ki. Hozzátette: csak egyetlen szervezet van az Egyesült Államokban, amely a feketék védelmével foglalkozik, és az a rendőrség. „Vagy, ha beszélgetni akar, beszélgessünk a feketék közötti bűnözésről, ami több fekete férfi halálát okozza, mint a rendőrök!” – folytatta a seriff, de a műsorvezető figyelmeztette: most nem ezt a témát vitatják meg. Clarke azért folytatta. Ha megnézzük, hogy milyen arányban követnek el bűncselekményeket az emberek, különös tekintettel az erőszakos bűncselekményekre, akkor azt látjuk, hogy a fekete férfiak felülreprezentáltak – magyarázta. „Ez több őrizetbe vételt és több börtönbüntetést is jelent” – vonta le a következtetést a seriff, miközben Lemon ismét emlékeztette, hogy ennek az adásnak nem ez a témája. 

És hogy mi lett Clarke seriffel ezután? Nos, néhány nappal az adást követően még felszólalt egy republikánus kongresszuson – bár egyébként demokrata színekben indult a seriffválasztáson –, aztán kicsit több mint egy évvel, és számos botránnyal később lemondott tisztségéről. 2018 elején elvégezte a szükséges javításokat a mesterszakos szakdolgozatán, amivel korábban plágiumgyanúba keveredett. Eközben szerepet vállalt egy Trump-közeli politikai akciócsoportban, és közben alkalomadtán a médiában is megjelent – mint például 2020. május 29-én a jobbos Newsmax TV egyik beszélgetős műsorában. 

Clarke szerint nem kellene elhamarkodottan ítélkezni a minneapolisi esetről. „Ez egy anomália, ha az adatokat nézzük” – mondta az egykori seriff (hangsúlyozva, hogy nem tiszte védeni az intézkedő rendőröket). David Clarke úgy látja, hogy a hatóságoknak nem érdemes elsietniük az ügy kivizsgálását, mert ha hibáznak, könnyen lehet, hogy elveszítik az ügyet. 

„Én azért nem néznék mindent a rassz szemüvegén keresztül” – mondta Clarke arra a felvetésre, hogy esetleg több fekete rendőrt kellene alkalmazni, hogy a minneapolisi incidenshez hasonló eseteket elkerüljék a jövőben. „Vannak ügynökségek, ahol nagyon sok fekete tiszt van, és mégis történnek ilyenek.” A seriff úgy látja, hogy a rendőröket alaposan kiképzik, hogy elkerüljék az őrizetbe vettek esetleges halálát, de az előfordulhat, hogy a tisztek néha olyan dolgokat csinálnak, amikre nem tanították meg őket. Az igazságszolgáltatást pontosan az ilyen esetekre találták ki – magyarázza Clarte, aki nem aggódik amiatt, hogy megfelelő büntetésben részesülnek-e a rendőrök. Szerinte nem a kiképzés, hanem inkább a taktika volt hibás, amit alkalmaztak: „Néhány rendőr ott állt, és simán mondhatta volna, hogy »Hé, hagyd felülni!«, de szó sem volt ilyesmiről!” 

Egy másik interjúban Clarke rámutatott: a minneapolisi intézkedés alapján rendőrségi reformot hirdetni „kapóra jöhet”, de a probléma valójában nem a rendőrséggel van. Az ex-seriff szerint a „bohóckodás” kategóriájába tartoznak azok a javaslatok, amik szerint meg kéne szüntetni a rendőrséget, vagy legalábbis annak finanszírozását: „A legnagyobb vesztesek a bűnözés uralta gettókban elő szegény feketék lesznek.

– jelentette ki a WND-nek.

Clarke szerint az a gond, hogy a feketék körében nagyon gyakori az egysíkú gondolkodás, a kritikus hozzászólókba pedig gyakran belefojtják a szót. „A legelső dolog, amit tennünk kéne, hogy önvizsgálatot tartunk a fekete közösségünkben. Hagyjuk ki ebből a fehér embereket!” – fogalmazott az interjúban. Az egykori seriff szerint egyébként sincs „rendszerszintű rasszizmus” az amerikai rendőrség sorai között, mégha vannak is rossz zsaruk. A rendőrség finanszírozásának csökkentése ennek ellenére nem megoldás Clarke szerint: „Nagyon kellene gyűlölnünk a feketéket, ha ilyet akarnánk tenni velük” – mondta az interjúban.