Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett.
Az európai uniós intézmények vezetői tudomásul veszik Nagy-Britannia azon döntését, amely szerint nem kíván élni a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítására szánt átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségével. Ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően hoztak nyilvánosságra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő kora délután videokonferencia keretében tekintette át a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítását célzó tárgyalásokon eddig elért eredményeket. A megbeszélés célja a jövőbeli kapcsolatokról folytatott tárgyalások előmozdítása volt.
Az uniós intézmények vezetői, valamint a brit miniszterelnök nyilatkozata szerint a londoni döntés értelmében a brit EU-tagság megszűnését biztosító megállapodás rendelkezéseivel összhangban az átmeneti időszak december 31-én véget ér. Mint írták, a felek örömmel nyugtázták a jövőbeli kapcsolatokról folytatott konstruktív vitákat, amelyek a brit tárgyaló David Frost és az uniós főtárgyaló Michel Barnier vezetésével zajlottak. A tárgyalások idei négy fordulója a Koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére lehetővé tette mindkét fél számára, hogy tisztázza és megértse a másik álláspontját.
Intenzívebb tárgyalás várható
A nyilatkozat szerint az uniós intézmények vezetői és a brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy a kapcsolatrendszer kialakításának sikere érdekében új lendületre van szükség a december végéig tartó, szűk időszakban. Támogatásukról biztosították a tárgyalók azon elhatározását, hogy július folyamán még intenzívebbé teszik a megbeszéléseket a mindkét fél számára elfogadható megállapodás elérése és annak még az év vége előtti ratifikálása érdekében. Hangsúlyozták: keményen dolgoznak egy olyan kapcsolat megteremtésén, amely úgy az Európai Unió, mint az Egyesült Királyság polgárainak érdekeit szolgálja. Megerősítették továbbá elkötelezettségüket a kilépési megállapodásban foglaltak teljes és időben történő végrehajtása mellett.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Az Euractiv szerint túl elvakultak voltak a német politikusok: Belgium ellenállása valójában hasznos volt az EU számára.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
