Politikailag motivált a Freedom House legutóbbi jelentése

Eleve gyanús, amikor egy ember vagy egy szervezet arra vállalkozik, hogy politikatudományi jelenségeket számszerűsít. A civil szféra helyzete, a kormányzás minősége, a bírói függetlenség helyzete nem fizikai tárgyak, ezért a szó szoros értelmében nem is lehet mérni őket. Ha mégis erre vállalkozna valaki, közvélemény-kutatások, kérdőívek és interjúk alapján arról talán kaphatna képet, mit gondolnak az emberek az adott kérdéskörről. Vagy rosszabb esetben dönthet úgy, hogy tendenciózus újságcikkek alapján ír egy jelentést a témában, hasraütés-szerűen lepontozza az a vizsgált területet, majd a pontozott területek között átlagot vonva egyetlen számmal értékel egy egész államot. Így járt el a Freedom House és Filippov Gábor a Magyarországról szóló 2020-as Nations in Transit jelentésében. S még csak nem is ez a legnagyobb probléma!

One man show

A Freedom House Nations in Transit indexe azt vizsgálja, hogyan teljesítenek egyes országok (többek közt Magyarország) a demokráciaépítés folyamatában, és általában milyen a demokrácia helyzete a világban. Az index egy 1 és 7 közötti szálán értékeli az országokat, ahol a hetes a legjobb osztályzat (2018-ban még épp fordítva volt!). A pontozás alapja egy országjelentés, amely hét kategóriában osztja ki a pontokat, majd ezeket átlagolja – így jön ki egy ország végső pontszáma.

A jelentés egyetlen szerzője Filippov Gábor

Eddig roppant tudományos, de csak a felszínen! A Magyarországról szóló 2020-as jelentést egyetlen személy, Filippov Gábor készítette. Bár elméletben egy regionális szakértőkből álló stáb konzultál a jelentés írójával, érdemben csak alig befolyásolhatják a pontozást. 2020-ban Magyarország a Nations in Transit indexe alapján a „hibrid rezsim” kategóriájába került. Filippov 2018-ban publikálta átfogó elemzését a hibrid rezsimekről, köztük elsősorban Magyarországról. Majd ezen egyetlen kutató véleményére alapozva a Freedom House mint elméletben tekintélyes szervezet ezt már kvázi mérhető adatként publikálta 2020-ban. Persze a hibrid rezsim mint magyarázó elmélet védhető álláspont a politikatudományban, de egy versengő elmélet. Heves vita folyik arról, hogy megfelelő keret-e a történések értelmezéséhez. A Freedom House és Filippov viszont abszolutizálja ezt az elméletet, kiemelve azt a versengő magyarázatok rendszeréből. Ad absurdum még az is előfordulhat, hogy Filippov saját következő, témába vágó elemzésében épp a Freedom House-ra hivatkozik majd mint elméletét megerősítő forrásra. A kör bezárul.

Ellenzéki sérelemlista

A Magyarországról szóló jelentést végigolvasva az embernek az az érzése támad, hogy a szerző sikerrel szedte pontokba a kormánnyal szemben megfogalmazott összes ellenzéki sérelmet. Ez nem is csoda, hiszen Filippov több szálon kötődik az ellenzéki pártokhoz. A szerző igen szűkszavú életrajza szerint 2011 eleje óta a Táncsics Akadémián tart politikatudományi kurzusokat. A Táncsics Akadémia pedig az MSZP közéleti képzési programja, vagy programja volt, hiszen az utóbbi időben alig mutat magáról életjelet. Emellett a kutató sokáig a Progresszív Intézet (később Magyar Progresszív Intézet) munkatársa volt, amely szervezet több szálon is kötődik az MSZP-hez.

A jelentés ellenzéki hangvételét tovább erősíti, hogy jelentés hivatkozásjegyzékének harmada (!) 3-4 kormánykritikus lap cikkéből áll. Hogy miért ezen portálok cikkei szolgáltatnak alapot egy tudományos igényű mérőszám alapjának, az nem derül ki, de sejteni lehet. Tovább erősíti a prekoncepció érzetét az, ahogy a jelentés az egyes tényeket értékeli. Megemlíti például, hogy 2019-ben fideszes politikusok ellen indult büntetőügy, amiben a szerző a korrupció erősödését látja. Más szemüveggel persze arra a következtetésre lehet jutni, hogy a fideszes politikusok közel sem érinthetetlenek – persze ez megállapítás nem illeszkedne a narratívába.

Relatív index

A Freedom House most szóban forgó jelentése egy azon tudományosnak álcázott elemzések sorából, amelyet elvben tekintélyes szervezetek adnak ki rendszeresen. A legtöbb hasonló ilyen mérőszám is hasonló problémákkal küzd, bár a Nations in transit tényleg állatorvosi ló. Van, ahol több szakértő dolgozik össze, van ahol kérdőíveket küldenek szét, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy bevont személyek köre határozza meg a végeredményt. Ez baj, mert egy tudományos munkának nem lenne szabad ennyire ad hominen-jellegűnek lennie. Más indexek már valóban matematikai modellekkel dolgoznak (az átlagszámítást még ne tekintsük ennek), de a bonyolult képletek azokat az eredményeket aggregálják, amelyeket a mostani jelentéshez hasonló módon születnek. Épp ezért lehetetlen másként kezelni ezeket az eredményeket, mint amik: politikai véleménynyilvánításként, de semmiképpen nem tudományos tényként. 
 

A Nations is Transit index módszertani problémáiról egy elméletibb jellegű elemzést is készítettünk, ami itt elérhető.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.