Eddig roppant tudományos, de csak a felszínen! A Magyarországról szóló 2020-as jelentést egyetlen személy, Filippov Gábor készítette. Bár elméletben egy regionális szakértőkből álló stáb konzultál a jelentés írójával, érdemben csak alig befolyásolhatják a pontozást. 2020-ban Magyarország a Nations in Transit indexe alapján a „hibrid rezsim” kategóriájába került. Filippov 2018-ban publikálta átfogó elemzését a hibrid rezsimekről, köztük elsősorban Magyarországról. Majd ezen egyetlen kutató véleményére alapozva a Freedom House mint elméletben tekintélyes szervezet ezt már kvázi mérhető adatként publikálta 2020-ban. Persze a hibrid rezsim mint magyarázó elmélet védhető álláspont a politikatudományban, de egy versengő elmélet. Heves vita folyik arról, hogy megfelelő keret-e a történések értelmezéséhez. A Freedom House és Filippov viszont abszolutizálja ezt az elméletet, kiemelve azt a versengő magyarázatok rendszeréből. Ad absurdum még az is előfordulhat, hogy Filippov saját következő, témába vágó elemzésében épp a Freedom House-ra hivatkozik majd mint elméletét megerősítő forrásra. A kör bezárul.
Ellenzéki sérelemlista
A Magyarországról szóló jelentést végigolvasva az embernek az az érzése támad, hogy a szerző sikerrel szedte pontokba a kormánnyal szemben megfogalmazott összes ellenzéki sérelmet. Ez nem is csoda, hiszen Filippov több szálon kötődik az ellenzéki pártokhoz. A szerző igen szűkszavú életrajza szerint 2011 eleje óta a Táncsics Akadémián tart politikatudományi kurzusokat. A Táncsics Akadémia pedig az MSZP közéleti képzési programja, vagy programja volt, hiszen az utóbbi időben alig mutat magáról életjelet. Emellett a kutató sokáig a Progresszív Intézet (később Magyar Progresszív Intézet) munkatársa volt, amely szervezet több szálon is kötődik az MSZP-hez.
A jelentés ellenzéki hangvételét tovább erősíti, hogy jelentés hivatkozásjegyzékének harmada (!) 3-4 kormánykritikus lap cikkéből áll. Hogy miért ezen portálok cikkei szolgáltatnak alapot egy tudományos igényű mérőszám alapjának, az nem derül ki, de sejteni lehet. Tovább erősíti a prekoncepció érzetét az, ahogy a jelentés az egyes tényeket értékeli. Megemlíti például, hogy 2019-ben fideszes politikusok ellen indult büntetőügy, amiben a szerző a korrupció erősödését látja. Más szemüveggel persze arra a következtetésre lehet jutni, hogy a fideszes politikusok közel sem érinthetetlenek – persze ez megállapítás nem illeszkedne a narratívába.
Relatív index