Német közegészségügyi intézet: Jön a járvány második és harmadik hulláma

A fertőzések első hullámának levonulásával nem ér véget a koronavírus-járvány, második és harmadik hullámmal is számolni kell Németországban a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerint. Lothar Wieler, az RKI elnöke keddi berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy „nagyon jó hírek” érkeztek a járványhelyzet németországi alakulásáról. A helyi egészségügyi hivataloktól kapott jelentések alapján az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) 685 ember szervezetében mutatták ki az utóbbi 24 órában. Az előző héten még a 700-1600 közötti sávban volt a napi új igazolt fertőzések száma. A 163 860 igazolt fertőzött több mint 80 százaléka, 135 100 ember már legyőzte a kórokozót, a gyógyultak száma egy nap alatt 2300-zal emelkedett.

Ez még nem a járvány vége

A vírus egyre inkább visszaszorul, úgynevezett reprodukciós rátája (R0) 0,71-en áll, ami azt jelenti, hogy minden 100 fertőzött már csak átlagosan 71 embernek adja tovább. Egy nappal korábban 0,74 volt az R0. Mindez nem a járvány végének kezdetét jelenti, hanem csak az első hullám enyhülését. A legtöbb szakértő szerint formálódik majd egy második hullám, és sok szakember egy harmadik hullámmal is számol – húzta alá az RKI vezetője, rámutatva, hogy védőoltás hiányában egy járvány akkor ér véget, ha a népesség 60-70 százaléka átesik a fertőzésen.

Azonban Németország jól felkészült az újabb megpróbáltatásokra. Növelték az intenzív kórházi ellátási kapacitást, és az ágyfoglaltság alakulásának nyomon követésére kifejlesztettek egy országos nyilvántartási rendszert, amely „szinte egyedülálló a világon”. Jelentősen bővítették a tesztkapacitást is, a járvány kezdete óta mintegy 2,4 millió koronavírus tesztet végeztek el, és a fejlesztések révén már naponta 142 ezer tesztet tudnak elvégezni az ország 133 laboratóriumában.

Lothar Wieler kiemelte, hogy a politikának kell dönteni a további járványügyi lépésekről, az RKI csak ajánlásokat tehet, elveket, szempontokat mutathat be a döntések mérlegeléséhez. Kifejtette, hogy az első hullám enyhülésével kialakuló „új normalitás” alapjává kell tenni a társas távolságtartás szabályát, és a térségi eltéréseknek megfelelően regionális szinten kell meghatározni a járvány feltartóztatását szolgáló intézkedéseket, illetve a korlátozások enyhítését. A döntésekhez három területen kell szemmel tartani a fejleményeket.

Három fontos területre érdemes figyelni

Az első a járvány dinamikája, ami azt jelenti, hogy figyelni kell az R0 érték, a napi új igazolt fertőzések száma és az úgynevezett incidencia – a százezer lakosra jutó igazolt fertőzések számaként meghatározott fertőzésgyakoriság – alakulását.

A második a járvány súlyossága, vagyis a tünetmentes fertőzöttek és a vírus által okozott betegség (Covid-19) enyhe lefolyású esetei, valamint a kórházi kezelésre és az intenzív ellátásra szoruló betegek arányának alakulása.

A harmadik terület az egészségügyi rendszer, méghozzá nemcsak az ellátórendszer kapacitása. A kórházak betegfogadó képességének alakulása mellett azt is folyton számon kell tartani, hogy mekkora a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó helyi egészségügyi hivatalok teherbíró képessége. Így tudni kell, hogy a hivatal egyszerre mennyi góc felszámolásával tud törődni, és ismerni kell a helyi tesztelési kapacitást is – mondta Lothar Wieler.

A korlátozások enyhítésének következő szakasza is napirenden van

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán tanácskoznak a járványlassító intézkedések visszavonásának következő szakaszáról. Több tartományban már bejelentettek helyi terveket. Alsó-Szászországban például május 11-től ismét fogadhatnak vendégeket az éttermek, kávézók és sörkertek, május 25-től pedig a szállodák is működhetnek, egyelőre legfeljebb 50 százalékos kihasználtsággal. Bajorországban május 18-tól nyithatnak az éttermek, de a vendégek csak teraszon, kertben, szabad ég alatt foglalhatnak helyet, a hotelek, panziók és kempingek pedig május 30-án nyithatnak, ha alkalmas erre a járványhelyzet.

A szövetségi kormány álláspontja szerint helyes, hogy a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányok nem egységesen, hanem a helyi adottságoknak megfelelően alakítják ki a szabályokat, de közös alapelvekre és stratégiára van szükség. A Bild című lap keddi értesülése szerint a berlini vezetés törekvései alapján az lehet az egyik új alapelv, hogy vissza kell állítani egy sor járványlassító korlátozást, ha a százezer lakosra jutó igazolt fertőzések száma járási szinten meghaladja a 35-öt, kivéve, ha az emelkedés nem általános, hanem helyi, például egy idősotthonban zajló járványkitörésnek tulajdonítható.

(MTI)