Ez számszerűen 820 millió egyént jelent.
A rosszultápláltság okozza a legtöbb megbetegedést és halálozást világszerte, minden kilencedik ember éhezik – állapította meg az ENSZ egy új tanulmánya.
A járvány megduplázhatja az éhezők számát
A 2020-as Globális Táplálkozási Jelentés szerint a legtöbb ember nem jut hozzá az egészséges táplálékhoz vagy nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon, mivel a mezőgazdasági rendszerek a kalóriát a tápérték elé helyezik, és a többszörösen feldolgozott élelmiszerek széleskörűen hozzáférhetők mindenfelé, ráadásul alacsony árakon. Az egészséges táplálékhoz való hozzájutásban mutatkozó egyenlőtlenségek a határokon belül és az országok közötti összehasonlításban is tapasztalhatók a jelentés szerint.
Egyre több ország szenved a rosszultápláltság kettős terhétől: az alultápláltságtól és az elhízottságtól, továbbá más étkezéssel kapcsolatos betegségektől, mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek. David Nabarro, az ENSZ élelmezésbiztonsági különmegbízottja elmondta, hogy a jelentés a járvány kitörése előtt született, ugyanakkor kiemelte jelentőségét és rámutatott arra a veszélyre, hogy „a nemzetek a vírus elleni küzdelem során elveszítik az éhezés és az alultápláltság csökkentését célzó erőfeszítéseik feletti irányítást”. Áprilisban az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a világjárvány az éhezők számát akár meg is duplázhatja világszerte.
Soványan nagyobb a betegség kockázata is
Nabarro hozzátette, hogy a rosszul táplált emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a-járványban, mivel gyenge az immunrendszerük, az elhízottak és cukorbetegek pedig szintén a legnagyobb kockázatú csoportba tartoznak. A világjárvány rávilágított „élelmezési rendszereink sebezhetőségére és gyengeségére”, amelyet az éghajlati szélsőségek és az egészségügyben mutatkozó, életeket veszélyeztető különbségek is megterhelnek – idézte a The Guardian a jelentést.
A jelentés következtetései egybevágnak a klímakutatók korábbi megállapításaival, az élelmiszer- és földgazdálkodás átalakítására szólítanak fel. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPPC) tavaly számolt be arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyedét a rossz földhasználat okozza. A globális táplálkozással kapcsolatos 2025-ös tíz célkitűzés végrehajtásában egy ország sem halad megfelelő ütemben, és 194 ország közül csak nyolc halad jól négy cél elérése felé – állapította meg a jelentés.
(MTI)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
