Hashim Thaci szerint nem elfogadható, hogy olyanok vezessék a párbeszédet – a spanyol Josep Borrell és a szlovák Miroslav Lajcák –, akik maguk nem ismerik el országa önállóságát.
„Koszovó nem vesz részt a Pristina és Belgrád közötti párbeszédben, amelyet az Európai Unió különleges megbízottja vezet, ehelyett jelentősebb amerikai részvételt követel benne” – jelentette ki Hashim Thaci koszovói elnök kedden a Koha Ditore című napilap internetes oldalának beszámolója szerint.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd Brüsszel közvetítésével, de előrelépés nem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Miroslav Lajcák volt szlovák külügyminisztert -–a nemzetközi közösség egykori bosznia-hercegovinai főképviselőjét, volt belgrádi nagykövetet – bízta meg a koszovói párbeszéd közvetítésével. Ám
Ennek hátterében a szóban forgó országok saját kisebbségeikkel és tartományaikkal folytatott vitái állnak.
Hashim Thaci szerint nem elfogadható, hogy olyanok vezessék a párbeszédet – a spanyol Josep Borrell és a szlovák Miroslav Lajcák –, akik maguk nem ismerik el országa önállóságát. Hozzátette: bármilyen találkozón hajlandó részt venni, amelyet Angela Merkel német kancellár vagy Emmanuel Macron francia elnök vezet, ám a Miroslav Lajcák vezette párbeszédben nem. Véleménye szerint a párbeszédet voltaképpen csak egy olyan nagyhatalom tudná előmozdítani, mint az Egyesült Államok, hiszen Washington segített tető alá hozni a boszniai háborút lezáró békét, és 1999-ben szintén az Egyesült Államok járt közben a NATO-nál, hogy légicsapás-sorozatot indítson Jugoszlávia ellen, és ezzel megfékezze a szerbek etnikai tisztogatását Koszovóban.
(MTI)
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Lelki, erkölcsi, szellemi energiák nélkül nincs esély e lepusztulási lejtőn való megállásra.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a véleményét a közösség elmúlt öt évnyi teljesítményéről. Bóka János szerint pedig csak az uniós intézmények könyvelhettek el sikereket.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Egyelőre még nem tudni, hogy ez mit jelent a Gázában fogvatartott túszok számára.
Pánikra, aggodalomra semmi ok, idén szeptemberben még csak húszéves lesz.
