A koszovói elnök nem akar részt venni az uniós megbízott vezette koszovói-szerb párbeszédben

2020. május 26. 18:47

Hashim Thaci szerint nem elfogadható, hogy olyanok vezessék a párbeszédet – a spanyol Josep Borrell és a szlovák Miroslav Lajcák –, akik maguk nem ismerik el országa önállóságát.

2020. május 26. 18:47

„Koszovó nem vesz részt a Pristina és Belgrád közötti párbeszédben, amelyet az Európai Unió különleges megbízottja vezet, ehelyett jelentősebb amerikai részvételt követel benne” – jelentette ki Hashim Thaci koszovói elnök kedden a Koha Ditore című napilap internetes oldalának beszámolója szerint.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd Brüsszel közvetítésével, de előrelépés nem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Miroslav Lajcák volt szlovák külügyminisztert -–a nemzetközi közösség egykori bosznia-hercegovinai főképviselőjét, volt belgrádi nagykövetet – bízta meg a koszovói párbeszéd közvetítésével. Ám

Szlovákia azon öt európai uniós ország közé tartozik – Spanyolország, Románia, Görögország és Ciprus mellett –, amelyek nem ismerték el független államként Koszovót.

Ennek hátterében a szóban forgó országok saját kisebbségeikkel és tartományaikkal folytatott vitái állnak.

Hashim Thaci szerint nem elfogadható, hogy olyanok vezessék a párbeszédet – a spanyol Josep Borrell és a szlovák Miroslav Lajcák –, akik maguk nem ismerik el országa önállóságát. Hozzátette: bármilyen találkozón hajlandó részt venni, amelyet Angela Merkel német kancellár vagy Emmanuel Macron francia elnök vezet, ám a Miroslav Lajcák vezette párbeszédben nem. Véleménye szerint a párbeszédet voltaképpen csak egy olyan nagyhatalom tudná előmozdítani, mint az Egyesült Államok, hiszen Washington segített tető alá hozni a boszniai háborút lezáró békét, és 1999-ben szintén az Egyesült Államok járt közben a NATO-nál, hogy légicsapás-sorozatot indítson Jugoszlávia ellen, és ezzel megfékezze a szerbek etnikai tisztogatását Koszovóban.

(MTI)

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
palicsi
2020. május 26. 21:11
Ez a Koszovó jól mutatja, hogyan történt az anno Erdély esetében. A koszovói Albánoknak van 4-6-8 gyerekük. Az ottani Szerbeknek meg 1-2-3 gyereke volt (azért a mult idő, mert az Albánok szép lassan felvásárolták a Szerbek birtokait, házait. Honnan volt rá pénzük? Szinte mindegyik családból egy nyugat-európai vendégmunkás volt. Ezek rendkívül szerény körülmények között éltek nyugaton és hatalmas pénzekkel támogatták a családjaikat. A nyugat-európai szervezett bűnözésről nem is beszélve (ahol kiemelkedően sok az Albán nemzetiségű). Tehát ezekkel a pénzekkel (meg néha fenyegetéssel megvásárolták a Szerbektől a területet. Az 1999-es Nato beavatkozást megelőzően Koszovó lakossága kb 2 millió Albán és 300-400 ezer Szerb. Most akkor ez mitől Szerb tartomány? Azért, mert a Szerbek egyik első állama a mai Koszovó területén volt. Hasonló érzelmi kötődésük van mint nekünk Magyaroknak Erdélyhez! Tehát nem a Nato győzte le a Szerbeket Koszovóban, hanem az Albánok, méghozzá a pöcsükkel!
hakos
2020. május 26. 20:51
Amúgy ez tényleg röhej. Már csak az illem sem engedné, hogy ilyeneket nevezzenek ki "közvetítőnek". Ha még az egyik ilyen, a másik olyan lenne, de ha mindkettő az egyik fél álláspontját vallja, hogyan akarnak közvetíteni?
adonyi29
2020. május 26. 20:14
Az EU nagyon nem fog tudni mélyebbre csúszni...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!