A német koronavírus-törvény március-végi elfogadását követően Németország-szerte általánossá váltak az alapjogokat időlegesen, de szigorúan korlátozó járványügyi intézkedések. Ezzel párhuzamosan kezdetét is vették azok a viták, amelyek az intézkedések szükségességét és arányosságát teszik mérlegre.
A fertőzésvédelmi törvény 2020. március 25-i elfogadása mintegy állásfoglalásként is felfogható amellett, hogy bizonyos alapjog érvényesülése a járványveszély elhárítása céljából időlegesen korlátozhatók. Németországban jellemzően olyan szabadságjogok kerülnek korlátozás alá, mint a személyi szabadsághoz, a vallásszabadsághoz, a gyülekezési szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, a foglalkozás gyakorlásához és a tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlásának szabadsága.
A gyakorlatban ezen jogok korlátozása például az istentisztelet online megtartásán, vagy a beutazási korlátozásokon keresztül érhetők tetten. Léteznek példák ugyanakkor bizonyos alapjogok gyakorlásának ellehetetlenülésére is: hatályban van ma már olyan tartományi intézkedés is, amely
(ez a magántulajdonhoz való jogot üresíti ki az adott ingatlan és a tulajdonos viszonyában). Úgyszintén gyakorolhatatlanná teszi a vállalkozáshoz való jogot bizonyos tevékenységi körök esetén az otthoni munkavégzés elrendelése, vagy a kényszerű üzletbezárás is.
Mivel ezek a jogok teljeskörű érvényesülése jelenti azt, hogy életünk tulajdonképpen „rendes kerékvágásban” zajlik, ezek korlátozása mindenki számára megélhető, ennek megfelelően pedig korlátozásuk a szükségesség és arányosság függvényében helyezendő el. E tekintetben a német sajtó egyelőre igencsak megosztott. Léteznek a járványügyi intézkedéseket élesen támadó elemzések, de azért a mértékletességre is van példa.
A Tagesspiegel főszerkesztője véleménycikkében hevesen kritizálja a fertőzésvédelmi törvény felhatalmazó rendelkezéseit, valamint az ezek nyomán tett intézkedéseket. A törvény egyik szakasza például arra hatalmazza fel a tartományi kormányokat, hogy a vészhelyzetre tekintettel – rendeleti úton – olyan intézkedéseket is meghozhassanak, amelyek akár a személyi szabadsághoz, a mozgásszabadsághoz, a gyülekezés szabadságához vagy a levéltitokhoz való jog arányos sérelmével járnak. A főszerkesztő szerint ez a rendelkezés alkotmányellenes: a német Alaptörvény - álláspontja szerint - világosan körül határolja azokat a kereteket, amelyeken belül a jelenlegihez hasonló felhatalmazási törvény hozható; a véleménycikkben olvasható fejtegetés végkövetkeztetése ennek kapcsán az, hogy
Az n-tv.de ennél megengedőbb hangnemet üt meg, főként a német alkotmányjogászok megosztottságába kapaszkodva. A cikkben említésre kerül a bajor alkotmánybíróság egyik friss döntéséhez fűzött indokolás: ez ahelyett, hogy például a kijárási tilalmat elrendelő jogszabály alkotmányellenességét vizsgálta volna, inkább azt fejtette ki, hogy a jelenlegi körülmények között miért nincs módjában hatályon kívül helyezni azt. A cikk szerzője mindebből azt a következtetést vonja le, hogy dacára annak, hogy a kijárási korlátozás gyenge jogalapra épül, a járvány kapcsán köztudomásra jutott tények és adatok később igazolhatják az ilyen és ehhez hasonló intézkedések alkotmányosságát (arányosságát). A szerző Christoph Möllers, a berlini Humboldt egyetem alkotmányjog-professzora véleményére is alapozva hangsúlyozza, hogy jelen állás szerint a kormány intézkedései jelenleg kitöltik az alkotmány által biztosított kereteket, azokon azonban – egyelőre – túl nem terjeszkednek. A szerző végül azzal a gondolattal zár, miszerint
az intézkedések kapcsán felmerülő szakmai viták fontosak, de ugyanilyen jelentőséggel bír a mértéktartás is, hogy a vita a jogtudomány dimenzióiban maradjon (és ne váljon politikai villongássá).
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
A bérleti díjak is csökkenni kezdtek, mert sok esetben kedvezőbb a törlesztőt fizetni, mint a bérleti díjat.
„Egy borzalmas játékvezetői döntés akadályozta meg a győzelmünket.”
