A fertőzésvédelmi törvény 2020. március 25-i elfogadása mintegy állásfoglalásként is felfogható amellett, hogy bizonyos alapjog érvényesülése a járványveszély elhárítása céljából időlegesen korlátozhatók. Németországban jellemzően olyan szabadságjogok kerülnek korlátozás alá, mint a személyi szabadsághoz, a vallásszabadsághoz, a gyülekezési szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, a foglalkozás gyakorlásához és a tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlásának szabadsága.
A gyakorlatban ezen jogok korlátozása például az istentisztelet online megtartásán, vagy a beutazási korlátozásokon keresztül érhetők tetten. Léteznek példák ugyanakkor bizonyos alapjogok gyakorlásának ellehetetlenülésére is: hatályban van ma már olyan tartományi intézkedés is, amely
időlegesen tiltja azok számára is a tartomány bizonyos fennhatósági területeire való belépést, akik ott saját tulajdonú ingatlannal rendelkeznek
(ez a magántulajdonhoz való jogot üresíti ki az adott ingatlan és a tulajdonos viszonyában). Úgyszintén gyakorolhatatlanná teszi a vállalkozáshoz való jogot bizonyos tevékenységi körök esetén az otthoni munkavégzés elrendelése, vagy a kényszerű üzletbezárás is.
Mivel ezek a jogok teljeskörű érvényesülése jelenti azt, hogy életünk tulajdonképpen „rendes kerékvágásban” zajlik, ezek korlátozása mindenki számára megélhető, ennek megfelelően pedig korlátozásuk a szükségesség és arányosság függvényében helyezendő el. E tekintetben a német sajtó egyelőre igencsak megosztott. Léteznek a járványügyi intézkedéseket élesen támadó elemzések, de azért a mértékletességre is van példa.