(…)
„E bírósági döntés hosszútávú hatásai beláthatatlanok. Rendkívüli módon beszűkíti ugyanis az egyes tagállamok mozgásterét azzal kapcsolatban, hogy megakadályozzák olyan személyek belépését a területükre, akik részéről terrormerényletek, illetve a civil lakosság vagy a törvényes rend elleni támadás várható. Franciaország például 2015-ben ugyan kihirdethette a rendkívüli állapotot, ugyanakkor továbbra is be kellett engednie a migránsokat, akiknek a viselt dolgai tették szükségessé magát a szükségállapotot. E kirakatper 2017-es kezdete óta minden olyan országban súlyosan romlott a közrend, vagy szinte már nem is fenntartható, amelyik nagy számban fogadott be migránsokat.
A közrend javítása vagy visszaállítása viszont az ítélet nyomán már nem lesz lehetséges úgy, hogy leállítják a migránsok további beáramlását. Minden, a menedékjogtól való eltérést konkrét biztonsági kockázattal kell igazolnia az egyes tagországoknak, miközben a saját biztonság megőrzősnek általános szempontja már nem lehet legitim indok. A többi tagállam hálás lehet a perbe fogott három országnak, mivel ők arra késztették az uniós bíróságot, hogy világosan megmutassa, milyen nagy mértékben beszűkült már most a szuverenitásuk az EU határozatai és rendeletei révén.”