A koronavírus és a mesterséges intelligencia

"Március végén két komoly elemzés is napvilágot látott, amely az MI és a járvány összefüggéseivel foglalkozik. Az ENSZ Global Pulse[1] kezdeményezésének munkatársai a WHO és a québeci MILA intézet kutatóival publikáltak egy dokumentumot, amely igyekszik átfogó képet festeni a COVID-19 ellen (is) használható MI-alkalmazásokról. Az Európa Tanács (ET) dokumentuma pedig szélesebb horizontról, az emberi jogok perspektívájából (is) vizsgálja a kérdést.

Az MI első felhasználási területe természetesen a „frontvonal”, a diagnosztika és gyógyítás világa, ahol több tucatnyi MI-alkalmazással találkozhatunk. Vannak MI-k amelyek új mechanizmusokon alapuló tesztelésben, valamint a fertőzés újszerű, például gépi tanulásos képfelismerésen alapuló módszerekkel történő diagnosztizálásában segítenek. Más alkalmazások a koronavírus által kiváltott légzési mintázatokból próbálnak diagnózist felállítani, ismét mások pedig a betegekről korai fázisban képesek előrejelzéseket mondani az állapotuk jövőbeli súlyosságát illetően, segítve az orvosokat az erőforrások optimális elosztásában.

A második felhasználási terület az orvosi kutatások területe, és a vírus fehérjeszerkezetének feltárásától a meglévő hatóanyagok lehetséges használatának kutatásán keresztül egészen az új hatóanyagok MI-alapú kutatásáig terjed.

A harmadik terület a vírus társadalmi hatásának, így mindenekelőtt terjedésének előrejelzésére használt többféle algoritmus és matematikai modell (amelyeknek csak egy része használ MI-eszközöket, más részük nem MI-alapú). Ide tartoznak azok a kutatások is, amelyek a járvány és a járványhoz kapcsolódó közösségimédia-kommunikáció, vagy a hírterjedés dinamikáját vizsgálják. Erre a területre sorolhatók azok az alkalmazások is (amelyeknek egyébként egy része szintén nem használ MI algoritmusokat), amelyek azt figyelik, hogy kapcsolatba kerültünk-e fertőzött személlyel, és amelyekről blogunkban már írtunk.

Azt, hogy a járványnak milyen hosszabb távú hatásai lesznek, még nem lehet megjósolni. Van azonban néhány összefüggés, amelyeket már most elég világosan lehet látni az az MI-vel kapcsolatban.

Az első ezek közül már első pillantásra is feltűnő. Mind a tudományos közlemények, mind a működő alkalmazások nagyon nagy része kínai. Ez nemcsak azzal van összefüggésben, hogy a vírus először Kínában jelent meg, hanem azzal is, hogy az MI-kutatások és gyakorlati alkalmazások területén Kína hatalmas előnyre tett szert. Európával szemben egészen biztosan, de még az Egyesült Államokkal szemben sem szégyenkezhet.

A járvány, mint egy igazán kiélezett helyzet, jól teszteli az MI valódi lehetőségeit és korlátait egyaránt. Ebből fakad két újabb következtetés. Az elsőt az ET anyaga vonja le: az MI számtalan területen segítheti a járvány elleni védekezést, de nem pótolja a valóságos kórházi kapacitásokat, a hús-vér emberek által történő gyógyítást, és az emberi kreativitást a kutatásban. A másik következtetés az ENSZ-dokumentumé: a vizsgált MI-alkalmazások, ötletek nagy része még valóban csak az ötlet, vagy a nagyon kezdetleges makett fázisában van. Az utóbbi időben az MI annyira gyakran szerepelt a híradásokban, annyira felkapott lett, hogy hajlamosak voltunk azt hinni, hogy már a „spájzban van”, és hamarosan az életünk szerves részévé válik mindenhol. A járvány azonban megmutatta, hogy – bár vannak ígéretes ötletek – ettől még kicsit távolabb vagyunk. Ugyanakkor, akárcsak a háborúk, a járvány mint vészhelyzet is segíthet az eddig alvó ötleteket feléleszteni, az implementációs fázist felgyorsítani."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.