A török államfő a szíriai ellenzéki milíciák idlíbi területei ellen nyomuló damaszkuszi kormányerők feltartóztatásának szükségeségét hangsúlyozta.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott péntek esti telefonbeszélgetése során a szíriai ellenzéki milíciák idlíbi területei ellen nyomuló damaszkuszi kormányerők feltartóztatásának szükségességét hangsúlyozta – közölte a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága. Erdogan aláhúzta: Idlíb tartomány számára a megoldást a 2018-ban Szocsiban aláírt török-orosz memorandum teljes körű végrehajtása jelenti. A török államfő egyúttal a humanitárius krízis megfékezésének jelentőségét is nyomatékosította orosz hivatali kollégájának, miután az ENSZ becslése szerint december eleje óta több mint 900 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok dúlta Idlíbben.
A török közleményben az is olvasható, hogy Erdogan és Putyin elkötelezettségét fejezte ki az összes korábbi megállapodás mellett. A két ország ellentétes oldalon áll a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt ellenzéki fegyvereseket, Moszkva a damaszkuszi csapatokat pártolja. A pénteki telefonbeszélgetésben a líbiai konfliktusról is szó esett, ahol a török és az orosz érdekek szintén eltérőek. A két vezető egyeztetése nagyjából egy órán át tartott. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít Szíriában. A térséget a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.
Törökország és Oroszország 2018 szeptemberében abban állapodott meg, hogy egy 15-20 kilométer széles sávban demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonalon. A cél az volt, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés akkoriban tervezett nagyszabású offenzívájának, a felek pedig megfigyelőállásokat alakítottak ki a zóna mentén. Az egyezményt a szélsőségesek nem tartották be, nem voltak hajlandóak kivonulni a területről. A szíriai kormánycsapatok és a szövetséges orosz légierő végül 2019 áprilisában átfogó műveleteket indított Idlíb visszaszerzésére és az általuk kivétel nélkül terroristának tekintett lázadók felszámolására. Ankara úgy tartja, hogy Damaszkusz megsértette a szocsi megállapodást.
Ráadásul az utóbbi hetekben Damaszkusz erői a török hadsereggel is többször heves összecsapásokba keveredtek, és több török megfigyelőpont is a rezsim gyűrűjébe került. Erdogan ezért a közelmúltban arra szólította fel a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű csapatokat, hogy még februárban vonuljanak vissza a 2018-as demarkációs vonal mögé, amely a szocsi megállapodásban szerepel, különben országa katonai művelet keretében szorítja vissza őket. A török államfő most szerdán viszont már azzal fenyegetett, hogy „küszöbön áll” a beavatkozás. Az elmúlt két hétben török és orosz illetékesek számos tárgyalást folytattak az idlíbi helyzet csillapításának érdekében, de a török vezetés az egyezkedések eredményével nem volt elégedett. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul meg Törökország felé. A szíriai tartomány mintegy 130 kilométer hosszan közvetlenül határos a dél-törökországi Hatay tartománnyal.
(MTI)
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
