Súlyos tartalmi hiba fedezhető fel az Európai Unió pénzmosásra vonatkozó szabályozásában

“2020. január 10-én lépett hatályba az EU új pénzmosás elleni szabályozása (ötödik pénzmosás elleni irányelv). Eszerint az EU-tagállamok számára kötelező olyan nyilvántartás vezetése, amely minden olyan, az adott tagállamban székhellyel rendelkező szervezet számára elérhető, amelynek az eléréshez jogos érdeke fűződik. Ezen nyilvántartások célja annak feltüntetése, hogy ki az a természetes személy, aki irányítási jogkörrel rendelkezik az adott szervezetre vonatkozóan Európában; a nyilvántartásokhoz pedig az adóhatóságok és egyéb, a jogérvényesítést elősegítő egyéb szervek is hozzáférhetnek.”

“Többször is jeleztem már, hogy nem a “tényleges tulajdonos személyének” nyilvántartásával van problémám; csupán a szabályozás hatékonysága kapcsán merültek fel kérdéseim, tekintettel arra, hogy a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó információk többsége nincs ellenőrizve, de utólagosan sem nyer igazolást. Alapvető aggályaim merülnek fel azonban a nyilvánosság tekintetében, ezek többsége pedig a személyes és a társasági adatok védelmével kapcsolatos.”

“Míg az Európai Bizottság saját honlapján a nyilvántartások vezetését részben azzal magyarázza, hogy annak célja az “átláthatóság előremozdítása a gazdasági társaságokra, bizalmi vagyonkezelő társaságokra (trösztökre) és más jogi entitásokra vonatkozó, és a nyilvánosság számára elérhető adatbázisok létesítésével.”

“A vonatkozó tájékoztatólap – megismétlendő az előbbi közlést – azt állítja, hogy “a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatbázis a jogi entitások – így különösen a gazdasági társaságok – esetében a nyilvánosság számára elérhető lesz.””

“Nem tudok támogatni semmi olyan törekvést, amely azzal feltételezéssel indokolná a személyes adatok megsértését, hogy ilyen áron sikerülhet kellemetlenséget okozni a szélhámosoknak, pénzmosóknak vagy a terroristáknak.”

"De nem ez a helyzet, mégpedig azért, mert a szélhámosok, a pénzmosók, valamint a terroristák működésének alapja a hazugság. Csakis egy hatékony és hiteles tulajdonosi átvilágítási eljárás lenne képes meghiúsítani a káros tendenciákat, ezek közül is csak néhányat, és ezért a kevés eredményért is súlyos árat kellene fizetni. A tényleges tulajdonost feltáró nyilvános adatbázis ártatlan emberek személyes adatait sértené, ami még rosszabb, mintha egyszerűen csak haszontalan lenne a korrupció és a csalás elleni harcban.”

“Érdemi párbeszédet kell nyitni az átláthatóságot követelő lobbisták és politikusok, valamint az offshore szolgáltatást kínáló kormányzatok között. Ha mindez a hozzám hasonló ügyvédek bevonásával történik (akik maguk is azon dolgoznak, hogy a csalásokat kiderítsék), talán közelebb kerülünk egy olyan eljárás kimunkálásához, amely hathatós megoldást kínál azokra a problémákra, amelyekkel ma szembenézni kényszerülünk.”

“Ugyanazon az oldalon állunk, ugyanazt akarjuk. A probléma az, hogy nincs egyszerű megoldás, éppen ezért van szükség arra, hogy párbeszédet indítunk. Az “mi őellenük”-megközelítés, amely jelenleg uralkodik éppen megbukni látszik.”
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.