Igazat adott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) annak a vallási közösségnek, akik az azeri hatóságok döntése értelmében nem rendelhettek vallásos tartalmú irodalmi műveket külföldről. Az állam a közösség kérését arra tekintettel utasította el, hogy a vallásos tartalmú művek sértenék az országon belüli vallási egyensúlyt. A vallási közösség arra hivatkozásul támadta meg a hatóság döntését, hogy az sérti a vallás- és szólásszabadságot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.
A vallási közösség érvelését beavatkozóként az ADF International nevű egyházi jogvédő szervezet segítette, azzal erősítve a felperesi álláspontot, hogy az azeri hatóságok döntése veszélyes precedenst teremtene azzal, ha feketelistára helyezne bizonyos vallási szövegeket.
»A vallásszabadság olyan alapjog, amelyet az állam még érintőlegesen sem korlátozhat.
Nem az a feladata ugyanis a hatóságoknak, hogy eldöntse, hogy mely hittétel vagy kinyilatkoztatási fórum közösség számít legitimnek és melyik nem.
Optimizmusra ad okot a Bíróság döntése, amely továbbra is biztosítja az egyházi irodalomhoz való hozzáférést, egyúttal felszínre hoz egy olyan esetet, amely a vallási kisebbségek elnyomására való kísérletként is felfogható.« nyilatkozta Jennifer Lea, az ADF International jogtanácsosa.
Nem ez az első eset, hogy az azeri hatóságok bizonyos egyházi irodalmi forrásokat indexre helyeznek. Habár a jelen jogesetben a sérelmet szenvedő fél a Jehova Tanúi nevű vallási gyülekezet, az Egyesült Államok szövetségi kormánya által nyilvánosságra hozott jelentés szerint más egyházi közösségek – így keresztény és muszlim közösségek – érdekei is rendre csorbát szenvednek, és az érdeksérelem sem kizárólag az egyházi irodalmi források szűrésében nyilvánul meg. Nem példa nélküliek az öncélú rendőrségi atrocitások, kegytárgyak állami lefoglalása, vagy akár csak a vallási hovatartozás kinyilvánítása miatti állami retorziók.
» Strasbourg ítélete kimondja, hogy az azeri hatóságok gyakorlata az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, továbbá, hogy az állam védekezése egyrészt irreleváns, másrészt pedig elégtelen ahhoz, hogy az állami érvelés bármilyen szinten is igazolást nyerjen.