Bár az év elején kiderült, hogy a civil szervezet kimutatásai nem hitelesek, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ismét a hazájukat járassák le.
A Transparency International (TI) Magyarország nevű civil szervezet a szuverenitásvédelmi törvény miatt panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A Transparency a panasz benyújtásával azt reméli és arra kéri a strasbourgi bíróságot, hogy az kimondja: a szuverenitásvédelmi törvény alapjogokat sért. Emellett a szervezet annak megállapítását szeretné, hogy a törvény okán nem érvényesülnek a TI Magyarország véleménynyilvánításhoz és jogorvoslathoz fűződő egyezményes jogai.
Ezt is ajánljuk a témában
Kedden délelőtt hozta nyilvánosságra a Transparency International a tavalyi évről szóló korrupciós indexét, amely szerint hazánk majdnem mindenkinél is korruptabb.
Mint azt a TI megfogalmazza: „a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is védett, alapvető jogokat”.
Mindezt azután, hogy 2025 elején a Nézőpont Intézet a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét felszólította, hogy tartózkodjanak a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól. Ezt akkor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy kommentálta, hogy az Index hiteltelen, téves módszertanon alapul és téves következtetésekre vezet. Ráadásul a Nézőpont Intézet a TI módszertanát vizsgálva több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.
A Nézőpont emellett olyan összefüggést is talált, hogy a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói. Ez Mráz Ágoston Sámuel szerint olyan kérdéseket is felvet, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e.
„A Transparency szerint a világ kilencedik legkevésbé korrupt országában, Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt. A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte. Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adóvisszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
A Transparency listáján egyébiránt a legkorruptabb államok között olyanokat találhatunk meg, mint Venezuela, Szomália és Dél-Szudán, de a Soros Györgyhöz köthető szervezet természetesen azt is kikutatta, hogy Magyarország az Európai Unió legkorruptabb állama. Sőt, a szervezet szerint a fekete-afrikai Burkina Faso is kevésbé korrupt, mint mi. Ehhez képest a Nézőpont Intézet rámutatott: ez nem a Transparency saját felmérése, hanem 13 másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, azaz csupán más elemzések újrahasznosítása. Mráz Ágoston Sámuel azt is hozzátette, hogy „a korrupciós indexnek valójában semmi köze a korrupció mértékéhez.”
Nyitókép: Frederick FLORIN / AFP
Több fontos területen lehet komoly változás.
Andrij Jermak pere egészen abszurd fordulatot vett, amikor egy titkos kommunikáció részletei kiszivárogtak.
Közben az ukrán kormány egy szélesebb körű mozgósítási és toborzási reform előkészítésén dolgozik.
Az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetőjét két hónap előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság korrupciós vádak miatt.
A szálak az ukrán elnökig vezetnek, akinek Andrij Jermak a legfőbb bizalmasa volt.
Ukrajna elismert korrupciós kockázatai ellenére az EU továbbra is milliárdokat pumpál a kijevi védelmi iparba.
Különösen kirívó az odesszai parancsnok esete, aki hivatali ideje alatt több mint 45 millió hrivnyával gyarapította vagyonát.
Persze nem a szó politikai, hanem szellemi értelmében. Angolként valahogy otthonosan mozog a világ bármely tetszőleges pontján. Ilyesmire mi, magyarok soha nem voltunk és nem is leszünk képesek. Győrffy Ákos írása.
