Mint azt a TI megfogalmazza: „a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is védett, alapvető jogokat”.
Mindezt azután, hogy 2025 elején a Nézőpont Intézet a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét felszólította, hogy tartózkodjanak a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól. Ezt akkor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy kommentálta, hogy az Index hiteltelen, téves módszertanon alapul és téves következtetésekre vezet. Ráadásul a Nézőpont Intézet a TI módszertanát vizsgálva több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.
A Nézőpont emellett olyan összefüggést is talált, hogy a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói. Ez Mráz Ágoston Sámuel szerint olyan kérdéseket is felvet, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e.
„A Transparency szerint a világ kilencedik legkevésbé korrupt országában, Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt. A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte. Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adóvisszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.