Bár az év elején kiderült, hogy a civil szervezet kimutatásai nem hitelesek, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ismét a hazájukat járassák le.
A Transparency International (TI) Magyarország nevű civil szervezet a szuverenitásvédelmi törvény miatt panaszt nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A Transparency a panasz benyújtásával azt reméli és arra kéri a strasbourgi bíróságot, hogy az kimondja: a szuverenitásvédelmi törvény alapjogokat sért. Emellett a szervezet annak megállapítását szeretné, hogy a törvény okán nem érvényesülnek a TI Magyarország véleménynyilvánításhoz és jogorvoslathoz fűződő egyezményes jogai.
Ezt is ajánljuk a témában
Kedden délelőtt hozta nyilvánosságra a Transparency International a tavalyi évről szóló korrupciós indexét, amely szerint hazánk majdnem mindenkinél is korruptabb.
Mint azt a TI megfogalmazza: „a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is védett, alapvető jogokat”.
Mindezt azután, hogy 2025 elején a Nézőpont Intézet a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét felszólította, hogy tartózkodjanak a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól. Ezt akkor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy kommentálta, hogy az Index hiteltelen, téves módszertanon alapul és téves következtetésekre vezet. Ráadásul a Nézőpont Intézet a TI módszertanát vizsgálva több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.
A Nézőpont emellett olyan összefüggést is talált, hogy a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói. Ez Mráz Ágoston Sámuel szerint olyan kérdéseket is felvet, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e.
„A Transparency szerint a világ kilencedik legkevésbé korrupt országában, Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt. A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte. Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adóvisszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
A Transparency listáján egyébiránt a legkorruptabb államok között olyanokat találhatunk meg, mint Venezuela, Szomália és Dél-Szudán, de a Soros Györgyhöz köthető szervezet természetesen azt is kikutatta, hogy Magyarország az Európai Unió legkorruptabb állama. Sőt, a szervezet szerint a fekete-afrikai Burkina Faso is kevésbé korrupt, mint mi. Ehhez képest a Nézőpont Intézet rámutatott: ez nem a Transparency saját felmérése, hanem 13 másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, azaz csupán más elemzések újrahasznosítása. Mráz Ágoston Sámuel azt is hozzátette, hogy „a korrupciós indexnek valójában semmi köze a korrupció mértékéhez.”
Nyitókép: Frederick FLORIN / AFP
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A digitális asszisztens neve Diella, ami Napot jelent, és január óta tanácsokat ad az embereknek az online kormányzati szolgáltatások használatához.
A mostani eredményekből legfeljebb pillanatképet lehet kapni, de arra egyáltalán nem alkalmasak, hogy ezekből következtetni lehessen a jövő tavaszi választás végeredményére – derült ki csütörtökön.
A Transparency International Magyarország az újságírók kihívásairól rendezett kerekasztal-beszélgetést. A résztvevőket az aktuális téma okán a Móna Márk kollégánkat és Császár Attilát ért inzultusokról kérdeztük.
A hadsereget is be kellett vetni az erőszak megfékezésére.
Juri Kasjanov szerint a nyugati segélyek nagy részét zsebre teszi az ukrán elit.
Szerinte nevetséges ostobaságot csinált a magyar védő.
Miközben Európa elindult a lejtőn, Magyarország továbbra is megőrizte a biztonságát, önazonosságát, és van jövőképe is.
