„Ez az amerikai székhelyű öt vállalat nem független hírszolgáltató, valójában a (kínai) kormány ellenőrzése alatt áll” – állapította meg kedden a külügyminisztérium egyik szóvivője.
Washington diplomáciai képviseletté nyilvánította az Egyesült Államokban dolgozó öt kínai médiumot – jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium. A döntés a Hszinhua (Új Kína) állami hírügynökségre, a China Radio Internationalre, a China Global Television Networkre (CGTN) és a China Daily, valamint a People's Daily című napilap két amerikai terjesztőjére vonatkozik. Ezentúl be kell jegyeztetniük az igazságügyi minisztériumnál az Amerikában foglalkoztatott munkatársaik nevét – beleértve az ottani állampolgárokat is –, valamint nyilatkozatot kell tenniük egyesült államokbeli anyagi javaikról. Újabb ingatlanok megvásárlásához pedig engedélyt kell kérniük a minisztériumtól.
– állapította meg kedden a külügyminisztérium egyik szóvivője.
Az amerikai hatóságok nem korlátozzák a médiumok munkáját, riportkészítését vagy hozzáférésüket adatokhoz, oktatással vagy kutatással foglalkozó intézményekhez, hanem külképviseletekként kezelik őket, de diplomáciai mentesség nélkül. Egy kétpárti szenátusi csoport – Marco Rubio floridai republikánus és Patrick Leahy vermonti demokrata párti szenátor vezetésével – 2018 januárjában egy levélben szólította fel az igazságügyi minisztériumot: kötelezze az Egyesült Államokban működő kínai médiumokat, hogy külföldi ügynökként jegyeztessék be magukat a tárcánál. Ennek eredményeként a CGTN tévécsatorna be is jegyeztette magát, de a kínai állami hírügynökség ezt kérés ellenére sem tette meg.
Szakértők: egy agresszív Kína elleni lépés
Az amerikai döntést az elemzők úgy értékelték, mint a Trump-kormányzat újabb lépését az egyik külügyi tisztségviselő által „agresszívnak” minősített Kína féken tartására. Washington ugyanis amiatt aggódik, hogy Kína növekvő befolyásra tesz szert az Egyesült Államokban, és kiterjeszti hírszerzői tevékenységét is tudományos és technológiai titkok megszerzése érdekében. Mike Pompeo külügyminiszter néhány napja az Egyesült Államok országos kormányzói szövetségének konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy a kínaiak a rájuk jellemző barátságos és barátkozó stílusukkal komoly veszélyt jelenthetnek az amerikai érdekekre. Felhívta a politikusok figyelmét arra is, hogy tavaly az egyik kínai kutatóintézet mind az ötven amerikai kormányzót felmérte: volt, akit „barátságosként”, másokat „keményvonalasként” vagy „kétértelműen viselkedőként” tart számon.
„A versengés Kínával a maguk államában zajlik, és érinti az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú feladataink ellátását is” – mondta akkor Pompeo. Felemlítette: a kínaiak sikeresen gyakoroltak nyomást egy chicagói középiskolára, hogy lemondja egy tajvani személyiség meghívását klímavédelmi konferenciájára.
Jön a kínai ellenlépés?
Peking szerdán tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Washington diplomáciai képviseletté nyilvánította az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot.
Keng Suang kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „az amerikai fél állandóan a sajtószabadságot reklámozza, de az Egyesült Államokban működő kínai sajtószervek tevékenységét megzavarja, és jelentősen akadályozza. Ez teljességgel észszerűtlen és elfogadhatatlan.” Kína emiatt felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a kétoldalú bizalmat és együttműködést aláásó, elhibázott lépésekkel. A szóvivő továbbá hozzátette: a kínai fél fenntartja magának a jogot arra, hogy ellenlépést tegyen.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
