Az iráni külügyminiszter szerint nem biztos, hogy egy Trumppal megkötött alku tartós lenne.
Az iráni vezető szerint az lenne a helyes megoldás, ha visszatérnének a 2015-ben kötött nukleáris egyezményhez. Televíziós beszédében Róháni aláhúzta: az iszlám köztársaság kész lenne újra betartani a megállapodást, ha feloldanák a gazdasági szankciókat. Ostobaságnak nevezte azokat az információkat, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország kedden úgy döntött, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt elindítja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását. Berlin, Párizs és London hangsúlyozta: azzal a reménnyel teszik meg ezt a lépést, hogy sikerül az építő, „konstruktív diplomáciai párbeszéd révén kiutat találni a zsákutcából és megőrizni a megállapodást”.
Róháni stratégiai hibának nevezte döntésüket. Az elnök emlékeztetett, hogy az európai aláírók sem tartották be ígéretüket, és nem védték meg az iráni gazdaságot az amerikai szankciók káros hatásaitól. A politikus egyúttal figyelmeztetett, hogy a Közel-Keleten állomásozó európai katonák veszélyben lehetnek. Emellett megismételte, hogy a Közel-Kelet békéjének záloga az amerikai erők kivonása a térségből.
Beszélt az ukrán utasszállító repülőgép iráni lelövéséről is az iráni elnök. Ezzel kapcsolatban bírálta hazája fegyveres erőit, és követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az incidens összes részletét. Egyben bocsánatot kért azért, hogy Irán nem azonnal ismerte el a gép lelövését, valamint az iráni nyilatkozatok hangvételéért is.
Nem lenne tartós egy „Trump-egyezmény”
Még „nem halott” a 2015-ben Bécsben megkötött nemzetközi megállapodás az iráni atomprogramról – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerdán egy Újdelhiben rendezett biztonsági konferencián, hozzátéve, nem biztos abban, hogy egy új egyezmény, amelyre Donald Trump amerikai elnök is áldását adná, tartós lehetne.
Zaríf szerdán azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem tartotta magát a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeihez, és kilépett az egyezményből. „Volt egy megállapodásunk, amelyet az Egyesült Államok felmondott. Ha kötünk egy Trump-egyezményt, az meddig fog tartani?” – tette fel a kérdést az iráni külügyminiszter. Hozzátette, hogy a jelenlegi egyezmény az elképzelhető lehető legjobb megoldások között van.
Vitarendezést indított három európai ország
Kedden a német külügyminisztérium bejelentette, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közösen elindította az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását. A három ország jelezte: a megállapodás valamennyi – Washington távozása után megmaradt – részese világossá tette az egyezmény iránti tartós elkötelezettségét. Azonban Irán részéről is ugyanilyen elkötelezettségre van szükség, ezért a teheráni vezetésnek vissza kell térnie a megállapodásban kijelölt útra, és vissza kell vonnia mindazon intézkedéseket, amelyeket Washington lépésére válaszul 2019 júliusa óta megtett – figyelmeztettek.
Zaríf erre reagálva közölte, hogy Irán válaszolni fog a három európai ország felvetésére. Megjegyezte: az atomalku sorsa Európán múlik.
Boris Johnson brit miniszterelnök kedden azt javasolta, hogy ha az Egyesült Államoknak nem kell a többhatalmi megállapodás az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA), akkor új egyezményt kell kötni a perzsa állammal. „Ha ez a megállapodás nem kell, akkor váltsuk fel egy másikkal, váltsuk fel egy Trump-egyezménnyel” – fogalmazott Johnson a keddi BBC-interjúban, azt hangoztatva, valahogyan mindenképp meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Trump a Twitteren reagálva egyetértett a „Trump-egyezményre” vonatkozó brit felvetéssel.
Az Egyesült Államok 2018-ban mondta fel a megállapodást, amelyet Washington mellett Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína írt alá Iránnal. Trump a múlt héten felszólította az egyezményt aláíró európai hatalmakat arra, hogy szintén vonuljanak ki a JCPOA-megállapodásból.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Megpróbálták volna megölni, most megnézhetik magukat. Irán az új elnök célkeresztjébe kerülhet.
A külügyminiszter arra kéri a magyarokat, hogy ne utazzanak Irán térségébe.
Izrael korlátozott, mégis hatásos csapást mért Iránra, betartva az amerikai „játékszabályokat” – de vajon Irán válaszra készül? A háttérben Szaúd-Arábia és a régió feszülten figyel, míg Washington választások előtt elkerülné az eszkalációt.
A Die Welt szerzője szerint Izraelről kellene példát vennie a Nyugatnak, és le kellene számolnia a deeszkalációs politikájával.
Az IDF szerint a Hezbollahnak több tisztje is életét vesztette, századparancsnokok és hat szakaszparancsnok is a halottak között van.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
