Az iráni konfliktussal kapcsolatban a diplomácia eszközeivel és „ésszerű lépésekkel” kell eljárni – hangsúlyozta közös nyilatkozatában a német kancellár, a francia elnök és a brit kormányfő.
Közös nyilatkozatban szólította fel Iránt vasárnap Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és Boris Johnson brit miniszterelnök az ország atomprogramjáról 2015-ben kötött megállapodás előírásainak betartására.
A német kancellár hivatalának közleménye szerint a három vezető kiemelte, hogy Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és európai partnereik közös biztonsági érdeke a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását szolgáló szabályok érvényesítése és annak biztosítása, hogy Irán soha ne tegyen szert ilyen fegyverre.
Mindebben kulcsfontosságú szerepe van az iráni atomprogramról 2015-ben Bécsben kötött megállapodásnak, amelyből az Egyesült Államok 2018-ban sajnálatos és aggodalomra okot adó módon kivonult – tették hozzá.
– közölték.
Hozzátették, hogy a megállapodás valamennyi – Washington távozása után megmaradt – részese, azaz Kína, Németország, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Európai Unió mint koordinátor világossá tette az egyezmény iránti tartós elkötelezettségét. Azonban Irán részéről is ugyanilyen elkötelezettségre van szükség, ezért a teheráni vezetésnek vissza kell térnie a megállapodásban kijelölt útra és vissza kell vonnia mindazon intézkedéseket, amelyeket Washington lépésére válaszul 2019 júliusa óta megtett – áll a nyilatkozatban. Hangsúlyozták: nyomatékosan felszólítják Iránt az egyezmény betartására, és arra, hogy tartózkodjék az erőszaktól és a nukleáris fegyverek terjedése felé mutató lépésektől.
Az iráni-amerikai viszállyal kapcsolatban hozzátették: az „aktuális események” rávilágítottak arra, hogy Irán és az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egysége „destabilizáló szerepet” tölt be a térségben. Azonban a diplomácia eszközeivel és „ésszerű lépésekkel” kell ebben az ügyben eljárni – fejtette ki a német kancellár, a francia elnök és a brit kormányfő, kiemelve, hogy továbbra is elkötelezettek a térség stabilitásának erősítése mellett.
A MAU ukrán nemzetközi légitársaság szerdai, Teheránból Kijevbe tartó, a Forradalmi Gárda egy légvédelmi alakulata által tévedésből lelőtt járatával kapcsolatban közölték: tudomásul vették a teheráni vezetés nyilatkozatát – amelyben elismerték felelősségüket –, és kötelezik magukat arra, hogy együttműködjenek Teheránnal ebben az ügyben.
(MTI)
A European Conservative arról számolt be: miközben Nagy-Britannia szolidaritásból fegyverezte fel Ukrajnát, védelmi ipara – és Boris Johnson szövetségesei – a háborút lehetőségként fogták fel.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Franciaország továbbra is elkötelezett támogatója az ukrajnai háborúnak.
A német kormány először volt kénytelen nyilvánosságra hozni azokat a számokat, amelyek a migráció következményeit mutatják. A statisztikák szerint a valóság messze áll attól a képtől, amit éveken át hangoztattak.
Emmanuel Macron egykor bejelentkezett az EU vezetésére, és ő volt az első, aki csapatokat küldött volna Ukrajnába, de most úgy tűnik, az Ukrajnát csatlakoztatni akaró uniós hatalmak ellen fordul.
Valentyin Manko tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a videóban látható térkép nem katonai, hanem „egy egyszerű Google Térkép”.
„Ebből is látszik, hogy valójában azzal van baja, hogy lelepleztük a nyugdíjcsökkentési terveiket” – fogalmazott Orbán Balázs.
