Erdogan: Már Líbiában vannak a harcosaink

Már zajlik a török katonák fokozatos Líbiába telepítése a nemzetközileg elismert egységkormány támogatása érdekében jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este, hozzátéve, hogy a katonák küldését Ankara és Tripoli novemberi megállapodása alapján kezdték meg.

A CNN Türk török hírtelevíziónak adott vasárnap esti interjújában Erdogan kifejtette: a török katonáknak koordinációs feladataik lesznek a helyi műveleti központban. A török hadsereg célja nem a háborúskodás, hanem egy fegyverszünet biztosítása, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése – hangsúlyozta a török államfő, aki nem tért ki a Líbiába küldött kontingens létszámára és összetételére. „Harcoló erőként különböző egységeink is lesznek ott” – tette hozzá anélkül, hogy egyértelműsítette volna, kikről van szó. Erdogan kiemelte, hogy a török katonák Tripoli felkérésére mennek Líbiába. Meg nem erősített információk szerint azonban nem török reguláris erőket, hanem arab nyelvű milicistákat dob át Szíriából Líbiába a török kormány.

Merkellel Líbiáról is beszélt a török elnök

Elsősorban a líbiai és a szíriai helyzetről egyeztetett hétfőn telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnök és Angela Merkel német kancellár – közölte a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága. A szűkszavú beszámoló szerint a két vezető ezen felül egyéb regionális fejleményekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról is szót váltott. Részletek nem állnak rendelkezésre. Erdogan és Merkel azt követően beszélt egymással telefonon, hogy a török elnök előző este bejelentette: már zajlik a török katonák fokozatos Líbiába telepítése a nemzetközileg elismert egységkormány, és az azt vezető Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök támogatása érdekében. Erdogan és Szarrádzs november végén Isztambulban írta alá a vonatkozó biztonsági együttműködési megállapodást. Törökország mellett az Európai Unió, így Németország is Szarrádzs oldalán áll a líbiai konfliktusban.

Erdogan és Merkel Szíriával kapcsolatban vélhetően egy esetleges újabb menekültáradatról értekezett. Erdogan csütörtökön ugyanis azt közölte, hogy akár 250 ezren is elmenekülhettek a kormányellenes lázadók utolsó területéről, az északnyugat-szíriai Idlíb tartományból Törökország irányába, miután a szír kormányerők és orosz támogatóik decemberben fokozták a térség elleni légitámadásokat.

Mindemellett a Süddeutsche Zeitung című német lap december 27-én arról írt, hogy Merkel megpróbálja megmenteni az Európai Unió és Törökország 2016-os menekültügyi megállapodását, ezért azt tervezi, hogy januárban Ankarába utazik tárgyalni Erdogannal. Berlinben azóta sem erősítették meg, hogy Merkel Ankarába készül.

Brüsszel valódi megoldást sürget

A közelmúltbeli fejlemények azt mutatják, hogy mihamarabb valódi politikai megoldásra kell törekedni a líbiai válság ügyében – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában hétfőn. Az uniós főképviselő arra figyelmeztetett, hogy az olyan események, mint a líbiai főváros egyik katonai akadémiáját ért szombati légicsapás is azt jelzik, hogy fokozódhat az erőszak Tripoli körül.

Az Európai Unió elítéli a légicsapást, amely csak további erőszakot és emberi szenvedést okoz – jelentette ki. Az unió arra szólít fel minden érintett felet, hogy vegyenek részt az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatban, valamint további erőfeszítéseket tesz e folyamat előrehaladása, valamint a konfliktus békés és politikai megoldása érdekében – tette hozzá Borrell.

Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, a politikai megoldás melletti elkötelezettség elengedhetetlen az emberi szenvedés megszűnése, a konfliktus lezárása, és a régi stabilitás érdekében.

Novemberben történt a török-líbiai megállapodás

A török elnök és Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök, az ENSZ által elismert líbiai egységkormány miniszterelnöke egy biztonsági és egy tengeri együttműködési egyezményt írt alá november végi isztambuli találkozóján. A török parlament múlt csütörtökön fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazta az ankarai kormányt, hogy katonákat küldjön Líbiába Szarrádzs kormányának támogatására. A törvényhozás egy évre adott felhatalmazást a líbiai katonai beavatkozásra. Törökország az ENSZ fegyverembargója ellenére korábban is küldött katonai felszereléseket a Tripoli székhelyű egységkormánynak.

A rivális kelet-líbiai adminisztrációt támogató líbiai parlament szombaton leszavazta Tripoli és Ankara megállapodását. A tobruki törvényhozás egyhangúlag megszavazta azt is, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és kezdeményezzenek büntetőeljárást Szarráddzsal szemben „hazaárulásért”, amiért egy külföldi hatalom katonai segítségét kérte.

Nem tetszik mindenkinek a beavatkozás

Az ankarai parlament felhatalmazását pénteken Izrael, Görögország és Ciprus is bírálta, szerintük „Törökország döntése veszélyes fenyegetés a térség stabilitására nézve”. Ezzel párhuzamosan a líbiai központi kormány ellen küzdő erők a török katonákkal szembeni ellenállásra szólították fel az ország polgárait arra az esetre, ha Törökország bevetné hadseregét az észak-afrikai államban.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön „a külföldi beavatkozás” veszélyeire figyelmeztette Erdogant. „Trump elnök kiemelte, hogy a külföldi beavatkozás komplikálja a helyzetet Líbiában” – közölte a washingtoni Fehér Ház a két vezető telefonbeszélgetése után.

A kőolajban gazdag észak-afrikai ország Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta gyakorlatilag káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres csoportok igyekeznek megszerezni az ellenőrzést az ország minél nagyobb része fölött.

A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Haftar erőit Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Oroszország támogatja. Szarrádzs oldalán Törökország, az EU és Katar áll.

(MTI, Mandiner)