A koronavírussal együtt terjed a Kína-ellenesség

A koronavírus-járvány Kína-ellenes érzelmeket vált ki világszerte, amelyek különböző módon nyilvánulnak meg: nem engedik be a kínai turistákat az üzletekbe, vitriolos hangnemben gúnyolódnak az ország egzotikus húsfogyasztási szokásain és váratlan egészségügyi ellenőrzésnek vetik alá a külföldi dolgozókat.

Az eredetileg Kínában megjelent vírus bő tucatnyi országra átterjedt, többségükben délkelet-ázsiai államokra, amelyek kényes kapcsolatban állnak Kínával az óriási pekingi infrastrukturális beruházások, a térségre gyakorolt politikai nyomás és a dél-kínai-tengeri szigetek feletti szuverenitással kapcsolatos viták miatt – írta a Reuters brit hírügynökség.

„A keletiekkel kapcsolatos feltételezések, a politikai bizalmatlanság és az egészséggel kapcsolatos aggályok szép elegyet alkotnak” – jegyezte meg Charlotte Setijadi antropológus, a szingapúri menedzserképző egyetem oktatója.

A kínai hatóságok szerint a vírus egy piacról terjedt el, ahol illegálisan árultak vadállatokat, így a közösségi médiát elárasztották az egzotikus ínyencségeket és a hagyományos gyógyászat alkotóelemeit taglaló gúnyos megjegyzések. „Ne egyetek több denevért!” – írta egy Twitter-felhasználó Thaiföldön, a kínai turisták fő tartózkodási helyén. „Nem meglepő, hogy a kínaiak produkálják az új betegségeket” – írta egy másik thaiföldi, aki a bejegyzéséhez egy nyers húst evő férfit ábrázoló videofelvételt is csatolt.

Vietnam

„Miután a mi országunkban is terjedni kezd a betegség, (...) nem szolgálunk ki Kínából érkező vendégeket” – áll a vietnami Danang város egyik szállodáján lévő angol nyelvű feliratban. A hatóságok később felszólították a szállodát, hogy távolítsa el a feliratot. Vietnamnak, amely hosszú időn át kínai megszállás alatt állt és kétségbe vonja Peking dél-kínai-tengeri területi követeléseit, különösen feszült a viszonya Kínával, és ezzel nincs egyedül a térségben.

Egy januári felmérésben a megkérdezett délkelet-ázsiai vezetők, akadémikusok és más szakértők több mint 60 százaléka válaszolta azt, hogy nem bízik Kínában. Közel 40 százalékuk szerint Kína „revizionista hatalom, és vissza akarja juttatni Délkelet-Ázsiát a befolyásolási övezetébe”. A közvélemény-kutatásban nem esett szó a vírusról.

A kínai kormány közölte, hogy eltökélt a járvány megfékezésében, amelyet „az emberiség közös kihívásának” nevezett. „Az előítéletek és az elfogult kijelentések egyáltalán nem használnak” – áll a külügyminisztérium közleményében.

Korlátozások

Számos ország korlátozza a vízumok kiadását a vírus gócának számító Hupej tartományból érkezők számára, míg más országok felfüggesztettek minden Kínába tartó közvetlen légi járatot. Sok százezer dél-koreainak és malajziainak még ez sem elegendő: petíciót írtak alá, amelyben felszólították a hatóságokat, hogy ne engedjenek be kínaiakat az országba.

A Fülöp-szigetekhez tartozó Samal szigete csütörtökön nemcsak a kínai, de azokat a turistákat is kitiltotta, akik olyan országból érkeztek, ahol felütötte fejét a vírus.

A kínaiak külföldi világjárásának felvirágzása minden korábbinál magasabb szintre emelte a nemzetközi utazásokat, és nagyszabású üzletté vált világszerte a kínai turisták kiszolgálása. Míg az 1980-as években jelentéktelen volt a kínai idegenforgalom, 2019-ben becslések szerint több mint 160 millióra nőtt a kínai turisták száma.

Franciaország

Franciaországban – amelynek fővárosa, Párizs a kínaiak egyik fő célpontja, és amelyben jelentős számú kínai él –, a helyi ázsiaiak a Twitteren #Jenesuispasunvirus (Nem vagyok vírus) néven hashtaget hoztak létre, ahol – az elsősorban a tömegközlekedésben elkövetett – visszaéléseket lehet jelenteni.

Sun Lay Tan 41 éves menedzser elmondta, hogy a metrószerelvényben a mellette ülő férfi hirtelen máshová ült, és sáljával eltakarta az arcát. „Megdöbbentő volt” – mondta Tan, aki Franciaországban született kínai és kambodzsai felmenőktől. „Valóban megbélyegezve éreztem magam” – tette hozzá.

(MTI)