Hiába a kongresszusi határozatok, a Fehér Ház hajthatatlan.
Az amerikai kormány nem tekinti népirtásnak az örmények lemészárlását a 20. század elején, az Oszmán Birodalom idején – szögezte le keddi közleményében Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Az amerikai külügyminisztérium azt követően tette közé állásfoglalását, hogy a minap a képviselőház és a szenátus is határozati javaslatot fogadott el, amely az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között népirtásnak minősítette, amelyet az Oszmán Birodalom követett el.
Az amerikai kormányzat álláspontja ez ügyben nem változott – írta Ortagus. Hozzátette: ezt az álláspontot az elnök áprilisi állásfoglalása tükrözi. Április 24-én, a világszerte megtartott Örmény Emlékezés Napján – amelyről minden éven megemlékeznek az Egyesült Államokban is –, Donald Trump amerikai elnök közleményben ismerte el, hogy 2015-től kezdődően több mint másfélmillió örményt deportáltak, meggyilkoltak vagy halálmenetbe küldtek az ottomán törökök. Az elnök a 20. század egyik legborzalmasabb kegyetlenségének nevezte az örmények lemészárlását, de nem használta a „népirtás” kifejezést.
Az Oszmán Birodalom utódja, Törökország nem ismeri el a népirtást és mindig is tiltakozott az ellen, hogy az amerikai kormányzat ekként írja le a tragédiát.
Miután az amerikai szenátus a múlt héten egyhangúlag, egy héttel korábban pedig a képviselőház 405:11 arányban megszavazta, hogy az örmények legyilkolása népirtás volt, Törökország felháborodásának adott hangot. Jóllehet mindkét ház csupán nem törvényerejű határozati javaslatot fogadott el, és Donald Trump republikánus szövetségesei még ezek elfogadását is megpróbálták megakadályozni, a török külügyminisztériumba mégis berendelték David Satterfieldet, a Törökországban akkreditált amerikai nagykövetet, hogy kifejezzék Ankara tiltakozását.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Teljesen kiakadt az amerikai alelnök.
Európának „komolyan” kellene vennie az amerikai elnököt Grönland kérdésében J.D. Vance szerint.
Az Európai Bizottság nem fizet, a korrupt ukrán politikus pedig tonnaszámra rejtegeti az aranyat Moszkvában. A csütörtök legolvasottabb hírei a Mandineren.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
