Nincs egyértelmű várományosa a közel-keleti ország miniszterelnöki pozíciójának.
Visszalépett a kormányfőjelöltségtől Szaad Haríri, a tiltakozások hatására október 29-én lemondott libanoni miniszterelnök szerdán Bejrútban. „Függetlenül határozott eltökéltségemtől egy szakértői kormány létrehozására, az utóbbi napokban világossá vált számomra az emberek álláspontja, amelyet nem lehet megváltoztatni. Ezzel összefüggésben bejelentem, hogy nem leszek jelölt az új kormány megalakításáról folytatott tárgyalásokon” – közölte a leköszönő miniszterelnök, akit az as-Sark al-Avszat című, szaúdi tulajdonú, pánarab napilap idézett. A szunnita muszlim politikus egyben elmondta azt is, hogy a terveknek megfelelően csütörtökön megtartják pártjában, az al-Musztakbal mozgalomban a hivatalos egyeztetéseket az új miniszterelnök személyének kijelölésére.
A Reuters hírügynökség szerint Haríri visszalépése miatt nem maradt nyilvánvaló jelölt a kormányfői tisztségre. A libanoni alkotmány értelmében az elnöknek konzultálnia kell a parlamenti blokkokkal, mielőtt megbízza a miniszterelnököt kormányalakítással. Haríri nem említette, hogy kit jelölne a kormányfői tisztségre a Michel Aun libanoni államfővel szintén csütörtökön tartandó megbeszéléseken. Aunnak a 128 tagú libanoni parlamentben a legtöbb támogatást élvező jelöltet kell megbíznia kormányalakítással. Az eddigi egyedüli jelölt, aki maga mögött tudhatta a szunnita muszlim közösség támogatását, az Haríri volt, dacára a politikai riválisaival, köztük az államfővel fennálló feszült viszonyára. A helyzetet tovább bonyolította, amikor a Libanoni Erők nevű keresztény párt bejelentette, hogy nem támogatja Harírit.
Az alkotmány értelmében az államfőnek a keresztény, a kormányfőnek a szunnita muszlim, a parlamenti elnöknek pedig a síita muszlim közösséghez kell tartoznia. A polgárháború (1975-1990) vége óta legsúlyosabb gazdasági válságát élő Libanonban október 17. óta tüntetnek a korrupció és a megszorítások miatt. Haríri október 29-én nyújtotta be lemondását a teljes politikai osztály távozását, a parlament feloszlatását és előre hozott választások megtartását követelő tüntetők nyomására. Michel Aun államfő ezt elfogadta, de arra kérte a kormányt, hogy az új kabinet megalakulásáig intézze a folyamatban lévő ügyeket. A tüntetők egy technokrata kormány felállítását várják, egyelőre hiába.
A nap folyamán ismeretlenek megtámadták Malik as-Sár szunnita főmufti házát a libanoni Tripoliban. A motorokon érkezett férfiak becsmérelték a befolyásos hitszónokot, és megrongálták a rezidenciáját is – közölte a libanoni hadsereg. A férfiak ezt követően felgyújtottak egy köztéren álló karácsonyfát. A hatóságok négy gyanúsítottat elfogtak. Megfigyelők aggodalmukat fejezték ki, hogy vallási konfliktusok lángolhatnak fel a felekezetileg megosztott országban. Nemrég egy videó szította fel a helyi síiták haragját. Sajtóértesülések szerint egy Tripoliból származó szunnita férfi a felvételen becsmérelte a síiták közösségét, imámjait, valamint a Hezbollah libanoni síita szervezet és az Amal párt vezetőit. A videó közzétételét követően a Hezbollah és az Amal hívei kivonultak az utcákra tüntetni.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Izrael korábban hivatalosan nem vállalta a Hezbollah elleni akciót.
Az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziójának keretében 158 fős osztrák kontingens szolgál a nakurai katonai bázison.
Mit csinál a libanoni hadsereg, miközben izraeli csapatok likvidálják a siíta terroristákat az ország déli részén?
Az IDF reggel közölte: erői több tucat terroristával végeztek Dél-Libanonban és a Gázai övezet különböző részein történt harcokban az elmúlt napon.
A becsapódásról ugyanakkor nem készültek felvételek, így nem kizárt, hogy a Kadir-2-es célt tévesztett.
A Hír TV stábja most sem tudott érdeklődni a hangfelvételek kapcsán.
Cél az utasok biztonságának növelése, a tömegközlekedési eszközök nagyobb rendben és tisztán tartása.
