Ennek már a fele se tréfa: figyelmeztetést adtak ki skandináv országok egy esetleges világháború miatt
A norvégoknál azt is megüzenték az embereknek, hogy milyen élelmiszerekből tárazzanak be.
A természetes környezet „jogainak” védelme érdekében alkotmánymódosítás iránti javaslatot nyújtott be az egyik svéd képviselőnő. A javaslat jogalanyisággal ruházná fel a természetet annak érdekében, hogy megvédje az emberek általi kihasználástól és pusztítástól.
Rebecka Le Moine svéd zöldpárti képviselőnő Európában egyedülálló alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be a svéd parlamenthez a természet jogainak („Rights of Nature”) védelme érdekében.
A javaslat alapján a svéd alkotmány magába foglalná a természet „létezéshez, virágzáshoz, regenerálódáshoz és fejlődéshez” való jogát és a svéd nép, illetve kormány azon lehetőségét, hogy mindezek kikényszerítése és védelme érdekében fellépjen. A javaslat az uniós jogban is ismert elővigyázatosság elvére épít, amelynek lényege, hogy a megelőzésre kell törekedni, tehát a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem akadálya a jogok kikényszerítésének és a védelmének.
A javaslat kidolgozásában aktívan részt vettek olyan nemzeti és nemzetközi csoportosulások, mint például a Community Environmental Legal Defense Fund (CELDF) vagy a Rights of Nature Sweden.
"20 éve dolgozunk a nemzeti természetvédelmi célok megvalósításán Svédországban. Ennyi idő alatt éppen, hogy sikerült két célt megvalósítani.” – hangsúlyozta La Moine. „Mostanáig a gazdasági növekedés célja vezérelt minket, nem pedig az egészséges környezet védelme. Belefáradtam abba a korszakba, amelyben az arrogáns világlátásunk a Föld erőforrásainak feléléséhez vezet. Jelenleg egy ökológiai és klímakatasztrófa szélén állunk, remélem, hogy sikerült újragondolni a természethez való viszonyunkat. Számomra, ez azt jelenti, hogy elfogadjuk, a természetnek is vannak jogai.” – mondta.
A természet jogalanyisággal való felruházása meglehetősen újszerűnek tekinthető, hiszen a „természet jogai” kategória egyetlen európai ország alkotmányában sem szerepel. Számos alkotmány már így is rendelkezik a természeti kincsek, erőforrások, illetve a környezet védelméről, azonban ezt nem a természet „alapjogi jogalanyiságának” megteremtésén keresztül teszi. Az Európán kívüli világban azonban van példa hasonló szabályokra: Ecuadorban és az Egyesült Államok egyes államaiban a környezetvédelmi szabályok többek között arra az elképzelésre épülnek, hogy a természetnek az emberhez hasonló, elidegeníthetetlen jogai vannak.