Az ankarai találkozón Putyin és Róháni is arról beszélt, hogy Szíria egységét meg kell őrizni.
Több mint hárommillió menekült is visszatérhet Északkelet-Szíriába, ha az Egyesült Államokkal tervezett biztonsági övezet szélessége elérné Deir-ez-Zór és Rakka városok vonalát – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában, a Szíria helyzetéről szóló török-orosz-iráni háromoldalú csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.
Erdogan az egykori miniszterelnöki hivatal épületében tartott tárgyalást követően leszögezte: ha Ankara két héten belül nem éri el a kívánt eredményt Washingtonnal a biztonsági övezet ügyében, megvalósítja terveit egy saját hadműveletre vonatkozóan az Eufrátesz folyótól keletre. A szóban forgó területeket a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia tartja ellenőrzése alatt, amelyet Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek, az Egyesült Államok viszont legfőbb szövetségesének tekint az Iszlám Állam dzsihadistái elleni harcban.
Szíria egységét meg kell őrizni
A török államfő nyomatékosította: Ankara célja, hogy Északkelet-Szíriát „a béke folyosójává” tegye és megakadályozza az arab ország feloszlását. Erdogan úgy vélte, hogy Szíria jövője szempontjából a legnagyobb fenyegetést az YPG jelenti.
Haszan Róháni iráni elnök Erdogan szavaihoz hozzátéve elfogadhatatlannak minősítette, hogy Washington Szíriában a terroristákat támogatta és megpróbálta felosztani az arab országot. Egyúttal azt hangoztatta, hogy az amerikai hadseregnek minél előbb el kell hagynia Szíriát, mert
Róháni emlékeztetett: Donald Trump amerikai elnök már tavaly decemberben bejelentette, hogy csapataik kivonulnak Északkelet-Szíriából, de ezt láthatóan még mindig nem szándékozik véghezvinni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az északkelet-szíriai állapot az ország „befolyási területekre” való felosztása. Hangsúlyozta: az ottani biztonsági problémákat is a területi integritás megőrzését alapul véve kell megoldani.
Erdogan, akinek országában mintegy 3,6 millió szíriai menekült él, jelezte: Ankara a nemzetközi közösség segítségével új életteret alakítana ki Szíriában a hazatérők számára. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Törökország, Irak, Libanon és Jordánia egy olyan konferencia megrendezésén dolgozik, amely a szíriaiak hazatérését hivatott elősegíteni.
Putyin felszólalásában bejelentette, hogy a tárgyalófelek jóváhagyták a szíriai polgárháború politikai megoldását célzó, 150 tagú alkotmányozó bizottság névsorát. Erdogan jelezte, hogy a bizottság hamarosan megkezdi munkáját Genfben, Róháni pedig arról beszélt, hogy a bizottság az eddigi szíriai alaptörvényt vizsgálja felül. Róháni a csúcstalálkozó elején azon meggyőződését fejezte ki, hogy a 2011 óta tartó polgárháború csak politikai úton oldható meg és ebben a folyamatban kizárólag szíriai népe dönthet.
Ötödszörre ültek össze
Habár Törökország a mérsékelt ellenzéki milíciákat, Oroszország és Irán viszont a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket támogatja a polgárháborúban, a felek az asztanai (nur-szultani) béketárgyalások keretében 2017 januárja óta keresik a megoldást a szíriai konfliktusra. Azóta ez volt Erdogan, Putyin és Róháni ötödik találkozója, legutóbb február 14-én ültek össze az oroszországi Szocsiban.
A mostani megbeszélés az északnyugati Idlíb tartományban kialakult helyzet miatt is időszerű volt, a terület visszafoglalásában ugyanis a szíriai hadsereg és orosz szövetségese az utóbbi hetekben jelentős eredményeket ért el. Idlíb nagy része a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista ernyőszervezet, illetve más kisebb iszlamista milíciák, továbbá az Ankara támogatását élvező fegyveres csoportok ellenőrzése alatt áll. Damaszkusz és Moszkva ugyanakkor minden szíriai felkelőt terroristának tekint.
Putyin a szíriai ellenzéki fegyveresek utolsó bástyájának számító területtel kapcsolatban azt mondta: megállapodott török és iráni hivatali partnerével a feszültség csökkentését célzó lépésekről. Putyin előzőleg aggasztónak nevezte az idlíbi helyzetet, miután a szélsőséges csoportok szerinte aktívabbá váltak. Nem szabad, hogy Idlíb a terroristák menedékévé váljon - fogalmazott Putyin, hozzátéve, hogy kiegészítő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a terroristákat jelentette veszélyt teljes mértékben felszámolják.
Erdogan ugyanakkor azt hangsúlyozta: Ankara nem nézheti tétlenül, hogy a Törökországgal határos Idlíb tartományban a szíriai kormányerők „felszabadító” offenzívája miatt egy újabb, négymillió embert érintő humanitárius katasztrófa következzen be. Rámutatott: az egyeztetések során hangsúlyozták annak szükségességét, hogy országaik Idlíb körüli, saját katonai jelenlétének biztonságának szavatolása érdekében konkrét óvintézkedéséket tegyenek. Erdogan a csúcstalálkozó előtt azt sürgette, hogy a felek vállaljanak nagyobb felelősséget a béke biztosításáért.
A háromhatalmi csúcsot megelőző órákban a török, az orosz és az iráni vezető hosszan elhúzódó négyszemközti és bilaterális találkozókon vett részt. A következő, hatodik csúcstalálkozót Iránban tartják.
(MTI)
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
