Ausztriai munkavállalás: az osztrákok ellen döntött az EUB

Az osztrák Bér- és szociális dömping elleni törvény (LSDB-G) számos európai vita forrása. Miután 2011-ben Ausztria megnyitotta munkaerőpiacát a 2000 után csatlakozott országok előtt, a korábban kiemelkedően alacsony osztrák munkanélküliségi mutatók emelkedésnek indultak. Válaszul az osztrák kormány különböző jogszabályi módszerekkel akarta elejét venni a kelet-közép-európai munkaerő Ausztriába áramlásának. Egyik ilyen eszköz volt a LSDB-G, amely csekély jellegű szabálytalanságok esetén is kiemelten magas büntetéseket ír elő külföldi munkavállalók alkalmazása esetén. Ezért a V4-es államok többször is tárgyaltak az osztrák kormánnyal annak érdekében, hogy módosítsák a jogszabályt. Az osztrák kormány idén tavasszal már tervbe vette az érintett törvény módosítását, az ottani belpolitikai válság miatt ez végül elmaradt.

A konkrét ügyről

A jelenleg tárgyalt ügyben az első fokú közigazgatási hatóság 217 külföldi (horvát, szerb és bosnyák) munkavállaló bérdokumentumainak helyszínen tartásának elmulasztása miatt (vagyis formai hiba miatt) összesen 3,3 millió euró összegű bírságot szabott ki a külföldi illetőségű Brodmont Kft. ügyvezetőjével szemben. Ugyanazon ügyben további két határozatával fejenként további 2 604 000 euró, illetve 2,4 millió euró összegű bírságokat állapított meg az Andritz AG igazgatóságának négy tagjával szemben, szintén formai hibák miatt. Ráadásul a hatályos LSDB-G értelmében a be nem fizetett bírságok egy idő automatikusan szabadságvesztéssé alakulnak. Az ítélet jogosságát az érintett cégek először az osztrák bíróságok előtt vitatták, majd a vesztes perek sorát követően fordultak az EUB.

Az ítélet

A bíróság azt vizsgálta, hogy egyrészt vajon arányosak a bírságok az elkövetett vétségek súlyával, illetve hogy jogos-e esetleges gondatlanságból elkövetett adminisztratív vétséget végső soron szabadságvesztéssel fenyegetni.
Az EUB előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott ítélete szerint uniós jogba ütközik az olyan nemzeti szabályozás, amely a közigazgatási engedélyek megszerzésével és a bérezési dokumentumokkal kapcsolatos kötelezettségek be nem tartása esetén nem szab felső határt a kiszabható bírság tekintetében. Ezen felül az is, hogy a bírság teljesítés hiányában szabadságvesztésre váltható. Mindez ellenkezik a szolgáltatásnyújtás szabadságát szabályozó EUMSZ 56. cikkével az EUB értelmezése szerint.

Mi várható?

A tavasszal kirobbant kormányválság óta az osztrák törvényhozás csak a szeptember 29-i utáni választások után lesz abban a helyzetben, hogy a szükséges módosításokat elvégezze. Az EUB ítélete azonban a korábbinál nagyobb nyomatékot ad a magyar kormány és a többi V4-es ország eddigi tiltakozásainak.