A csoportos megállapítási kereset egy új elem a német jogorvoslatban, amit a VW dízelbotránya miatt vezettek be.
Több mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a Volkswagen (VW) konszern ellen az autógyártó társaság dízelbotránya miatt szervezett csoportos keresethez – közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal.
A közlemény szerint a szeptember 30-án kezdődő eljárás előkészítésének részeként a keresethez csatlakozók nyilvántartásának kivonatát megküldték a braunschweigi tartományi felsőbíróságnak. A dokumentumot digitális formátumban juttatták el a bíróságra, mert kinyomtatva csaknem 67 ezer oldal lett volna. A csoportos keresethez csatlakozók nagy száma miatt a hivatalnál külön munkacsoportot állítottak fel és meghosszabbított munkaidőben dolgoztak, hogy a bíróság által kitűzött határidőre elkészüljön a nyilvántartás.
A VW ellen a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (vzbv) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indul per. A keresethez EA189 típusú dízelmotorral szerelt, és a dízelbotrány miatt szervizre visszarendelt Audi, Seat, Skoda és Volkswagen gépkocsik németországi tulajdonosai csatlakozhattak. Az úgynevezett csoportos megállapítási kereset (Musterfeststellungsklage) új elem a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásában, tavaly novemberben vezették be, éppen a VW dízelbotránya miatt.
A cél a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. A pereket nem az egyes fogyasztók, hanem fogyasztói szövetségek folytatják, a költségeket és a pénzügyi kockázatot is ezek a szervezetek viselik, a fogyasztók számára kedvező bírósági döntés viszont mindenkire érvényes, aki csatlakozott a keresethez.
A vzbv és az ADAC kezdeményezése az első eset az új jogintézmény történetében. Az eljárás a számukra legjobb esetben azzal végződhet, hogy a bíróság megállapítja, a VW szándékosan méltánytalanul járt el, és ezzel kárt okozott gyártmányai vásárlóinak. A következő lépésben a keresethez csatlakozott fogyasztóknak már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.
A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot.
A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Az ügyek egymásra rakódnak: a Barátság kőolajvezeték el nem indítása, a zsarolás, valamint immár a politikai erőszakkal való fenyegetés is.
Orbán Putyin titkosszolgálata mellett most már csak Zelenszkij indulataiban bízhat, bár ez sem olyan biztos.
