Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Alkotmányjogi következményekkel járhat a berlini albérletek tervezett befagyasztása. A német szövetségi kormány egy szakvéleményében jogellenesnek minősítette a felvetést. Várhatóan perek sokaságát vonja majd maga után, ha a berlini szociáldemokrata-posztkommunista-zöld koalíció keresztülviszi tervét, és 2020. január 1-től öt évre hatóságilag befagyasztja az albérleti díjakat a német fővárosban.
A berlini lakhatási költségek valóban drasztikus, 90 százalékkal emelkedte 2008 és 2018 között. Ez azt jelenti, hogy az alsó jövedelmi sávokba eső háztartások kerestük közel 40 százalékát kénytelenek lakásbérletre fordítani, és ebben még nem tartoznak bele a fűtési költségek. A német fővárost irányító SPD-Linke-Grünen koalíció a kialakult helyzetre olyan drasztikus és egyben alkotmányjogilag is problémás megoldásokkal próbál reagálni, mint az üresen álló ingatlanok kisajátítása, illetve az albérleti díjak teljes befagyasztása. Utóbbi elképzelés értelmében jövő év elejétől hatóságilag kevesebb mint 8 euróban maximálnák a négyzetméterenként elkérhető albérleti díjakat.
Az ötlet legfőbb támogatója nem meglepő módon a fővárosi koalíció NDK-s kommunista utódpárt tagja, a Linke, a szociáldemokraták azonban már óvatosabbak. „Nem kapkodó intézkedésekre, hanem egy jogi szempontból megvizsgált, és bíróságok előtt is védhető megoldásra van szükségünk” – fogalmazott Iris Spranger, az SPD berlini frakciójának lakáspolitikai szóvivője.
A tervezet kritikusai szerint ez a lépés egyaránt sértené a magántulajdonhoz fűződő jogot, illetve a szerződéses szabadságot is, ráadásul torzítják a piac működését is. A jogi aggályokon túl pedig többen felteszik azt a kérdést is, hogy az árak mesterséges befagyasztása helyett nem lenne-e több értelme a nehézkes bürokrácia átalakításának annak érdekében, hogy több új lakás épülhessen. Egy ilyen piacellenes lépés ugyanis várhatóan negatívan hatna a lakásépítési kedvre is.
A tartományi kezdeményezés ráadásul szövetségi szinten is ellenzőkre talált. Egy a Der Handelsblatt birtokába került szövetségi kormányzati szakvélemény jogellenesnek minősítette a befagyasztási javaslatot, többek között azért, mert a már hatályban lévő szövetségi szintű bérleti díj-fék (Mietsbremse) már megfelelő beavatkozási eszköz ilyen esetekre. Utóbbi értelmében az adott településre jellemző átlagos bérleti díjat legfeljebb 10 százalékkal haladhatják meg az árak az olyan területeken, ahol lakáspiaci feszültség érzékelhető.