Öt jelöltet javasol az EU a nemzetközi pénzintézet élére, köztük jelenlegi minisztert és aktív jegybankelnököt is.
Az Európai Unió kormányai megkezdték az egyeztetést, hogy ki legyen az a jelölt, akit majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére javasolnak. Egyelőre öten jelezték indulásukat a posztért.
Az IMF eddigi vezérigazgatója, Christine Lagarde azután távozott a szervezet éléről, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjára jelölték. A washingtoni székhelyű IMF-et hagyományosan egy európai, míg annak testvérintézményét, a Világbankot egy amerikai szokta vezetni.
Lagarde 2011. július 5-én vette át az IMF irányítását. Ő a szervezet 11. vezérigazgatója és egyben az első női irányítója, akit 2016. július 5-én választottak újra öt évre. Posztjáról hivatalosan szeptember 12-én távozik. Bruno le Maire francia gazdasági miniszter koordinálja a jelöltállítást az európai kormányok között.
Francia bejelentés szerint jelenleg öt indulóról tudni: a holland Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminiszterei fóruma, az eurócsoport volt vezetője, Nadia Calvino spanyol gazdasági miniszter, a portugál Mario Centeno, az eurócsoport jelenlegi elnöke, Olli Rehn, a finn jegybank elnöke és Krisztalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója, korábbi uniós költségvetési biztos.
Bruno le Maire tervei szerint július végére megszületik az európai jelölt személyéről a döntés. Egy EU-s illetékes szerint ha mégsem, akkor a G7-ek augusztus 24-26. között Franciaországban zajló csúcsértekezletének idején döntenek az illetékesek.
Az IMF pénteki közleményében jelezte: július 29-én kezdődik és szeptember 6-áig tart a jelöltállítás az IMF élére. Jelöltek bármelyik tagország indíthat. Az új vezérigazgatót legkésőbb október 4-éig tervezi megválasztani a tagországokat képviselő Kormányzótanács, még azelőtt, hogy október 14-20. között megtartanák az IMF és a Világbank szokásos éves közgyűlését Washingtonban.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
