Több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen.
Hiteltárgyalások Fehéroroszországgal, libériai hidak építésének finanszírozása, földgázzal kapcsolatos projekt Kelet-Timorban, kizsákmányolás vádja Tanzániában, vállalati vita Indiában, ígéret a ruandai magánszektor támogatására. Csupán az elmúlt néhány hét hírei voltak ezek – írja a The Economist.
Ez az őrületes tempó jellemzi Kína külföldi hitelezését, amely a nulláról emelkedett 2000-től kezdve a mai 700 milliárd dolláros szintre. Kína a világ legnagyobb hitelezőjévé vált, több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen. A pénz nyomon követése viszont nehéz a közzétetel korlátozott átláthatósága miatt.
(A kép forrása: The Economist)
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A térségben kifejezetten népszerű Potápi magasra tette a lécet: 1998 óta nem talált legyőzőre, zsinórban hétszer szerzett egyéni mandátumot.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint balliberális hergelés folyik.
