Több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen.
Hiteltárgyalások Fehéroroszországgal, libériai hidak építésének finanszírozása, földgázzal kapcsolatos projekt Kelet-Timorban, kizsákmányolás vádja Tanzániában, vállalati vita Indiában, ígéret a ruandai magánszektor támogatására. Csupán az elmúlt néhány hét hírei voltak ezek – írja a The Economist.
Ez az őrületes tempó jellemzi Kína külföldi hitelezését, amely a nulláról emelkedett 2000-től kezdve a mai 700 milliárd dolláros szintre. Kína a világ legnagyobb hitelezőjévé vált, több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen. A pénz nyomon követése viszont nehéz a közzétetel korlátozott átláthatósága miatt.
(A kép forrása: The Economist)
A tagjelöltből uniós politikai célponttá avanzsált kaukázusi állam felett továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az orosz fenyegetés, de legalább az amerikai viszony enyhülőfélben van.
A Nyugat taktikázik, a Kelet stratégiában gondolkodik: ez a különbség új világrendet jelent, amelyben a Nyugat vesztésre áll.
Magyarországon növekedtek a külföldi beruházások, leginkább a a kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártó projektek miatt.
Döntöttek a védelmi kiadások mértékéről, Amerika akarata érvényesült.
Amerikai érdekekre ronthat a teheráni rezsim, és ez még csak a kezdet.
Kell kereskedni Oroszországgal és Kínával, de nekünk az EU és az Egyesült Államok a szövetségeseink.
Az első félidő végén özönvízszerű eső nehezítette a játékosok dolgát.
„Sok sikert, Kerkez Milos! Büszkék vagyunk!” – írta a miniszterelnök.
