Több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen.
Hiteltárgyalások Fehéroroszországgal, libériai hidak építésének finanszírozása, földgázzal kapcsolatos projekt Kelet-Timorban, kizsákmányolás vádja Tanzániában, vállalati vita Indiában, ígéret a ruandai magánszektor támogatására. Csupán az elmúlt néhány hét hírei voltak ezek – írja a The Economist.
Ez az őrületes tempó jellemzi Kína külföldi hitelezését, amely a nulláról emelkedett 2000-től kezdve a mai 700 milliárd dolláros szintre. Kína a világ legnagyobb hitelezőjévé vált, több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen. A pénz nyomon követése viszont nehéz a közzétetel korlátozott átláthatósága miatt.
(A kép forrása: The Economist)
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai elnök bízik abban, hogy jövő heti dél-koreai találkozóján kereskedelmi megállapodást köthet Hszi Csin-pinggel.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
Mindkét fél kifejthette álláspontját.
„Tagadják, hogy a Tisza megadóztatná a nyugdíjakat. De mindenki tudja” – véli a kommunikációs igazgató.
