Több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen.
Hiteltárgyalások Fehéroroszországgal, libériai hidak építésének finanszírozása, földgázzal kapcsolatos projekt Kelet-Timorban, kizsákmányolás vádja Tanzániában, vállalati vita Indiában, ígéret a ruandai magánszektor támogatására. Csupán az elmúlt néhány hét hírei voltak ezek – írja a The Economist.
Ez az őrületes tempó jellemzi Kína külföldi hitelezését, amely a nulláról emelkedett 2000-től kezdve a mai 700 milliárd dolláros szintre. Kína a világ legnagyobb hitelezőjévé vált, több mint kétszer nagyobb a Világbanknál és az IMF-nél együttesen. A pénz nyomon követése viszont nehéz a közzétetel korlátozott átláthatósága miatt.
(A kép forrása: The Economist)
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.
Az orosz offenzívát ez sem állítja meg, véli Demkó Attila.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
