Palesztin házakat rombol le Izrael Kelet-Jeruzsálemben

Kelet-Jeruzsálem Szur-Bácher nevű lakónegyedének határán, Vádi al-Humuszban rombolnak le a hadsereg munkagépei 12 olyan épülőfélben lévő társasházat, amelybe összesen 72 lakást terveztek, és mintegy 350 ember lakhelye lett volna. 

Az izraeli legfelsőbb bíróság – több évig tartó pereskedés után – májusban hagyta jóvá a házak lerombolását arra hivatkozva, hogy ezek nem kapták meg az építési engedélyt az illetékes katonai parancsnoktól, és túl közel épültek a Kelet-Jeruzsálemet Ciszjordániától elválasztó biztonsági kerítéshez. 

2011 óta a kerítés 250 méteres körzetében tilos építkezni, mert a kerítéshez közeli házakban megbújhatnak Izraelt támadni akaró palesztin fegyveresek. A régebben épült házakra ez nem vonatkozik, de új nem építhető ott. A lerombolandó épületek közül tizenegy még csak szerkezetkész volt, de a tizenkettedik már elkészült, és a földszintjén lakott 17 ember.

A házak az 1993-as oslói megállapodások értelmében az „A” és a „B” zóna határán állnak. Az „A” övezethez tartozó részeken a Palesztin Hatóság (PH) felelős a civil és a biztonsági ügyekért, a „C” övezethez tartozókban az izraeli hatóságok, a „B” részeken pedig a palesztinok intézik a közigazgatást, és Izrael a biztonsági felügyeletet. 

A kérdéses terület ugyan a B zónába tartozik, de mivel az elválasztó kerítés izraeli oldalán található, nem egyértelmű, hogy melyik oldal az illetékes az ottani építési engedélyek ügyében. Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Kelet- Jeruzsálemet Izrael 1980-ban annektálta, de az addig Kelet-Jeruzsálemmel közös területi egységet jelentő Ciszjordánia többi részét nem, ott továbbra is a katonai hatóságok civil ügyekért felelős parancsnoksága határoz a polgári ügyekről. 

Izrael nagyon ritkán engedélyezi a kelet-jeruzsálemi építkezéseket, s a lakások tulajdonosai nem kapták meg az engedélyt sem a jeruzsálemi civil hatóságoktól, sem az 1967-ben elfoglalt területeken illetékes izraeli katonai parancsnoktól. A PH viszont engedélyezte a házak felépítését. A májusi legfelsőbb bírósági ítélet után a már beköltözött lakók június 18-án kaptak 30 napos határidőt arra, hogy elhagyják az épületeket. Állításuk szerint most az a helyzet fenyegeti őket, hogy nem lesz hol lakniuk, miután lakáshiány van, és nagyon nehéz építési engedélyhez jutni.

„Izrael azért tagadja meg az építési engedélyek kiadását palesztinoknak Kelet-Jeruzsálemben, mert demográfiai harcot hirdetett ellenük. Az emberek nem akarnak feltétlenül engedély nélkül építkezni, de valahol kell lakniuk, és miután láttak egy kiskaput, beszerezték az engedélyt a Palesztin Hatóságtól” – mondta az ynetnek nyilatkozva Aviv Tetraszki, a Népek Városa nevű civilszervezet képviselője. „Különösen kegyetlen ez az izraeli csökönyösség, ha még az »A« és »B« zónában is megakadályozzák ezt a megoldást”– tette hozzá.

(MTI)