Támogatná a francia államfő, hogy Weber helyett Merkel legyen Juncker utóda.
Európának tárgyalnia kell Oroszországgal, „stratégiai párbeszédet” kell folytatnia vele – közölte Emmanuel Macron francia elnök az RTS svájci közszolgálati tévében kedd este sugárzott interjújában. A francia elnök arról is beszélt, hogy támogatná Angela Merkel német kancellár megválasztását az Európai Bizottság elnökévé, amennyiben neki ilyen szándékai lennének.
Tárgyal Putyinnal a G7-csúcson
Macron az MTI által szemlézett interjúban úgy fogalmazott, Európának „stratégiai párbeszédet” kell folytatnia Oroszországgal, ezért a hét folyamán ismét hosszú és tartalmas egyeztetése lesz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hangsúlyozta, hogy nemcsak francia államfőként, hanem a G7-országcsoport soros elnökeként akar tárgyalni vele.
Európának helyre kell állítania a bizalmat az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, és hiba lenne hagyni, hogy Moszkva Kína felé forduljon –hangoztatta Macron. Emlékeztetett arra, hogy Európát és Oroszországot közös történelem köti össze. „Oroszország nagy ország, amely velünk együtt élt meg drámai időket” – mondta Macron, és hozzátette, sosem szabad elfeledni, hogy min ment keresztül Oroszország a II. világháborúban. A Krím elcsatolásával összefüggésben ugyanakkor azt mondta: nem lehet úgy tenni, mint ha mi sem történt volna.
Macron jónak tartaná, ha Merkel Brüsszelben folytatná
Kérdésre válaszolva Macron közölte, hogy támogatná Angela Merkelt, amennyiben ő Jean-Claude Juncker utódja akarna lenni az Európai Bizottság elnöki székében. Kétségét fejezte ki azonban, hogy a német kancellárnak ilyen szándékai lennének. „De ha ezt akarja, támogatni fogom. Természetesen, mert először is úgy gondolom, hogy olyan emberre van szükségünk, aki erős” – közölte Macron.
Ismeretes, hogy az EP-választás után többen Macronban látják azt a személyt, aki képes eldönteni, ki legyen az Európai Bizottság következő vezetője: a posztra továbbra is Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje a legesélyesebb, azonban az EP-s erőviszonyok miatt az is elképzelhető, hogy nem ő, hanem a közelmúltban „bedobott” Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyaló, vagy a volt szlovák uniós biztos, Sefcovic lesz az EB következő vezetője – róla a közelmúltban mint V4-titkos jelöltről jelentek meg sajtóinformációk.
A német kancellár korábban azt mondta, hogy visszavonul a politikától, miután 2021-ben lejár a negyedik kancellári megbízatása, de egyesek táplálják azt a reményt, hogy mégis meggondolja magát, és hasznosítani fogja gazdag tapasztalatait az unióban. A francia elnök Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez hasonlóan úgy gondolja, hogy a négy legfontosabb uniós tisztség – bizottsági, tanácsi és európai parlamenti elnöki, illetve kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt – közül kettőt nőnek kel betöltenie.
„Paritásra van szükségünk” – mondta Macron.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
Miközben az EU munkaerőhiánnyal küzd, egy friss elemzés szerint egyes bevándorlói csoportok súlyos, akár több százmilliós költséget jelentenek fejenként a költségvetéseknek.
Egy valamibe azonban nem egyezett bele.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A jelenet gyorsan bejárta a közösségi médiát.
A De! Akcióközösség propagandaanyagát, A szavazat ára című filmet az a Tuba Gábor Tisza-sziget-alapító hozhatta tető alá, akiről most kikerült egy rasszista megnyilvánulásokat tartalmazó videó.
Wellor újból lecsapott.
